Szigorít a PSZÁF

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megújította intézkedési- és bírságpolitikáját, szélesítette az intézkedési lehetőségek skáláját, ugyanakkor megemelte a jogsértések, szabálytalanságok esetén kiszabható bírságok összegét.

A Felügyeletnél mostantól alkalmazott belső intézkedési szabályok teljes nyilvánosságra hozatalával minden piaci szereplő számára egyértelművé válik, hogy milyen eszközök, elvek szerint történik a pénzügyi intézmények és személyek jogkövető magatartásának elősegítése.

A Felügyelet intézkedéseit legfőképpen a pénzügyi közvetítőrendszerben kialakuló problémák megelőzése, a pénzügyi piac zavartalan és eredményes működésének biztosítása, a piaci viszonyok átláthatósága, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítése és a fogyasztók érdekeinek érvényesülése vezérli. A Felügyelet intézkedései, eljárásai során mindig egyedileg mérlegel, de határozatainak indokolásában kitér arra, hogy milyen szempontok alapján minősítette az adott cselekményt és milyen enyhítő vagy súlyosbító tényezőket vett figyelembe - szól a közlemény.

Az általános, több pénzügyi intézményre vonatkozó eszközök között vezetői körlevél, ajánlás, állásfoglalás, tájékoztató és irányelv található, míg egyedi eszközöknek tekinthető az értékelő megbeszélés, cselekvési terv, prudenciális levél, vizsgálati levél, határozat, ideiglenes intézkedést tartalmazó végzés és hatósági szerződés.

Szankcionálandó jogsértés esetén a bírság összegének meghatározása következetes logikai rend és értékelvű megközelítés alapján történik, a törvényben meghatározott és a bírságpolitikában kialakított szélső intervallumok között. A bírságpolitikában meghatározott minimum intézményi bírságösszeg 100 ezer forint (korábban alacsonyabb volt), amely bankok, biztosítók esetén 100 millió forintig, pénzügyi vállalkozásoknál, befektetési vállalkozásoknál 50 millió forintig, pénztáraknál 20 millió forintig is terjedhet azzal, hogy rendkívüli esetben most már akár 2 milliárd forint is lehet a kiszabható bírság (valamennyi intézménytípusnál emelkedett a felső összeghatár). A bírságokban kifejezésre jut a jogsértés kockázatossága és a piacra, a fogyasztókra gyakorolt hatása.

A fogyasztóvédelem területén különös hangsúlyt kap a visszatartó erő, illetve a megelőző jelleg. A Felügyelet mindig olyan intézkedést hoz, amely leginkább alkalmas a jogsértő helyzet rendezésének kikényszerítésére, illetve más pénzügyi piaci szereplők (intézmények, azok vezetői) számára iránymutatásul szolgál a hasonló helyzetek elkerülésére.

A Felügyelet érdemi döntéseit tartalmazó határozatait közzéteszi a honlapján, és folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az intézkedéseiben foglaltak teljes körűen megvalósultak-e.