Kieselbach: kiállítás, szakértés, könyvkiadás

Az Első Magyar Festmény és Műtárgyszakértő Iroda létrehozása számít a legnagyobb horderejűnek azon bejelentések közül, amelyekkel a nyár eleje óta tartó felújítás után a múlt héten rukkolt elő a Kieselbach Galéria. A szakértői iroda „cégérén” Kieselbach Tamás mellett a vele különböző projektekben régóta együttműködő Einspach Gábor igazságügyi festmény- és műtárgyszakértő, továbbá a Kieselbach katalógusaiban megjelent tanulmányok jelentős részét és több önálló monográfiát jegyző Molnos Péter művészettörténész szerepel. A vállalkozás célja az, hogy betöltse a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum bírálati szolgáltatásainak megszüntetése miatt támadt űrt.

A galéria keretein belül működő iroda mind magánszemélyek, mind múzeumok számára vállalja hazai és külföldi festmények, illetve műtárgyak eredetiségének megvizsgálását, kutatását. Kieselbach Tamás elmondása szerint alapesetben a szóbeli véleményeket ingyenesen készítik el, míg a kutatást igénylő tárgyaknál 50–100 ezer forint (speciális, például laboratóriumi vizsgálatoknál ennél magasabb) lehet a szakvélemény díja.

A szakértői iroda alapítása mellett két klasszikus profiljáról is hírt adott a cég. A múlt péntek óta látogatható eladási kiállításon 74 darab 19–20. századi festmény szerepel (árverést a jelen gazdasági és műkincspiaci helyzetben továbbra sem lát indokoltnak Kieselbach Tamás). Molnár József, Benczúr Gyula, Paál László, Munkácsy Mihály első vonalbeli képei sorakoznak egymás mellett az első traktusán megnagyobbodott, hátul azonban még építkezés miatt nem használt galéria falain. Munkácsytól megtalálható a Krisztus Pilátus előtt című, a Magyar Nemzeti Galéria aktuális kiállításán látható monumentális mű redukciója, de a másik kép, egy barbizoni hangulatú tájkép is múzeumi minőségű alkotás. Mednyánszky, Koszta és Ferenczi képei vezetnek át a huszadik századba, de akad festmény Gulácsy Lajostól (Kertben) és a Nyolcak több tagjától is. Az elmaradhatatlan nevek – Batthyány, Aba-Novák, Egry stb. – közé kevésbé ismert alkotókat is beválogatott Kieselbach Tamás, így például Pál István, Simon György János vagy Bélaváry Alice egy-egy képét. A huszadik század második feléből Ország Lili, Jeruzsálem falai című triptichonja és Iszfaháni mese című képe a legjelentősebb két tétel.

Ahogy a festménykínálat, úgy a könyvkiadás terén is hozza a tőle megszokott színvonalat a Kieselbach. A Szenvedély és tudás. Bedő Rudolf műgyűjteménye című kötet egy olyan, ma már szinte elképzelhetetlen gyűjtőt mutat be, akinek a régi festészethez és az iparművészet számos ágához ugyanolyan jó érzéke volt, mint saját kora fiatal festőtehetségeihez vagy éppen az európai és japán grafikához. A kollekció gazdagságát érzékelteti, hogy a több mint hatszáz fotóval illusztrált kötetből az iparművészeti anyagot szinte teljes egészében ki kellett hagyni. TG