Taiwan Calling – Határtalan sziget címmel nemcsak magyar, hanem európai szinten is egyedülálló volumenű kiállítás nyílik december 17-én Budapesten. A szigetország jelenkori művészetét bemutató tárlat egyszerre két helyszínen, az ország két vezető kortárs művészeti kiállítóhelyén lesz látható, a Műcsarnokban (itt február 13-ig) és a Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeumban (március 6-ig.) A projekt valójában nemcsak két, hanem négy intézmény együttműködésében valósul meg: az említetteken kívül a párizsi Institute of Taiwanese Culture és a budapesti Tajvani Kulturális Iroda is részt vesz a szervezésben és a lebonyolításban. A tajvani partnerek segítségével Petrányi Zsolt, a Műcsarnok főigazgatója és Kopeczky Róna, a Ludwig Múzeum kurátora választotta ki azt a közel 30 művészt, akinek a legváltozatosabb médiumokban készített munkái, a festészettől a videón, számítógépes animációkon és szobrokon át a legkülönfélébb installációkig a két helyen megrendezett, de egy jeggyel látogatható kiállításon reprezentálják az ázsiai szigetország művészetét.
Első hallásra nyilván az egzotikum ugrik be az embernek mint a távol-keleti ország művészetének fő vonzereje. Ugyanakkor a több mint 23 milliós, de alig több mint egyharmad magyarországnyi területű ország múltjának és jelenének minimális ismerete is elegendő ahhoz, hogy a földrajzi távolság, valamint a gazdasági, politikai és kulturális tradícióbeli különbségek ellenére ne csak befogadhatóvá, hanem relevánssá is váljanak számunkra az itt bemutatott művek. Egy kortárs művészeti áttekintő kiállítás ugyanis rendszerint világosan kirajzolja mindazokat a helyzeteket, kérdéseket, amelyek a művészeket mint az adott társadalomban élő embereket foglalkoztatják. A Budapesten bemutatandó anyag alapján szinte tételenként sorolhatjuk azokat a témákat, kérdéseket, problémaköröket, amelyek általában jellemzik a kortárs művészeti gondolkodást (kulturális identitás, a hagyomány és a mai kultúra együttélése, globális hatások a helyi kultúrára, a helyi kulturális produktum univerzális érthetőségének kérdései stb.).
Ami pedig az univerzális kérdések tajvani megfogalmazásait még relevánsabbá teszi magyar szempontból, az a kis ország kontra globális kulturális kontextus, a nagyobb országoktól, közeli hatalmi centrumoktól való kulturális, gazdasági, szociális függés problematikája, a centrum és a periféria aktuális szereposztásának megkérdőjelezése, a kis helyi kulturális nyelv globálisan érthetővé tétele és így tovább – mindez egy kis ország kulturális identitásának, önmeghatározásának alapvető igénye jegyében.
Ezek tehát a legfontosabb átjárások, amelyeken keresztül a kiállítás megközelíthető – természetesen azzal a kitétellel, hogy a tajvani művészek értelemszerűen a saját hagyományukból, a saját történelmi és jelenkori kontextusukból eredeztetik a válaszkísérleteket és az alkalmazott művészi eszközök, nyelvek egy részét.
Egy ilyen átfogó kiállítás, amelynek létrehozását az említett tajvani intézmények támogatják, természetesen egyfajta országimázs-építés is. Ugyanakkor nem propaganda, hanem tárgyilagos, a problémákat és azok megoldási kísérleteit is kritikusan megmutató reprezentáció, s mint ilyen, jóval hitelesebb, mint bármilyen hivatalos, kozmetikázott országmarketing. Törekvés a bemutatkozásra egy globálisan érthető nyelven.
„Rejtőzködő” tajvani művészet
A kilencvenes évek közepe óta tart a kínai kortárs művészet sikere a nyugati világ művészeti intézményeiben és a műkereskedelemben is. A vezető kínai alkotók, Zhang Xiaogang, Yue Minjun, Liu Wey, Fu Baoshi, Zeng Fanzhi munkái – döntően festmények – dollármilliókért kelnek el a Sotheby’s, a Christie’s vagy a Phillips de Pury árverésein. Ez azonban a szárazföldi Kína művészeinek sikere. Tajvanon ugyan a legmagasabb nemzetközi mércével mérve is igen színvonalas művészet születik, de ez egyelőre kevésbé váltható kereskedelmi sikerre. Ennek a rendkívül izgalmas és globálisan releváns művészetnek a reprezentatív megnyilvánulásait hozza el Európába a Műcsarnok és a Ludwig Múzeum projektjeként megvalósuló két kiállítás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.