Egyik mellette, másik ellene

Egymással homlokegyenest ellentétes elképzeléseik vannak a különböző régiós kormányoknak a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerről, és ez várhatóan a pénz- és tőkepiacokra is hatással lesz a következő években. A legdrasztikusabb ellentét a kasszákkal szemben Magyarországon van, nálunk a kormány a második nyugdíjpillér felszámolására törekszik. Ez a részvényárfolyamokon is nyomot hagyott. „A magyar részvénypiacon a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervek már beárazódtak, a tőzsde a tavalyi utolsó negyedévben 15 százalékkal teljesítette alul a régiós piacokat” – mondja Loncsák András, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő részvényüzletág-igazgatója.

Az új év első heteiben viszont már felülteljesít Budapest, ennek részben az az oka, hogy a befektetők zárták az eladási pozíciókat, mivel a pesszimizmus túl nagy volt már a magyar részvényekkel szemben, részben pedig az, hogy a varsói parkett is kapott egy pofont az ottani kormánytól: a nyugdíjkasszák a jövőben csak a bruttó bér 2,3 százalékát kapják meg a korábbi 7,3 helyett. A bejelentés hírére a lengyel tőzsde több napig tartó zuhanással reagált, hiszen az ottani nyugdíjalapok vagyonának 35 százaléka jóformán csak lengyel részvényekben van (nálunk 10 százalék körüli az alapokban a magyar papírok aránya). A részvénypiac nem csak emiatt érzékeny terep Lengyelországban, az ottani kis- és középvállalkozások szívesen vontak be tőkét a tőzsdén keresztül, így a kormánynak vigyáznia kell, tönkre ne tegye ezt a lehetőséget. Úgy tűnik, vannak is erre irányuló lépések, arra ösztönzik majd a kasszákat, hogy a náluk maradó 2,3 százaléknyi járulékot kizárólag a tőzsdén fektessék be, és portfólióik maximális részvényhányadát is növelni kívánják, a jelenlegi 40 százalékos felső határról. „Ez viszont a kötvénypiacon hozhat hozamemelkedést” – mondja Loncsák.

A magyar és lengyel törekvésekkel ellentétes folyamatok zajlanak Csehországban és Szlovákiában. A cseheknél, ahol az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer erős, magánnyugdíjpénztárak viszont eddig nem voltak, 2012-től útnak indítják a kötelező pillért is. Ebbe a 40 év alatti munkavállalóknak kell majd belépniük, és kezdetben bruttó bérük 3 százaléka kerül a magánszámlára, később a hozzájárulás mértékét 4, majd 5 százalékra emelik. A számlát vagy valamelyik magánpénztár, vagy az állami nyugdíjalap fogja kezelni. „A cseh tőkepiacnak mindenképpen jót tesz majd a magánnyugdíjpénztárak létrehozása” – mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Kérdés persze még, hogy a magánkasszák mennyi részvényt tartanak majd, az alternatívaként választható állami alapban ugyanis csak állampapírok lesznek, és az önkéntes kasszák portfólióiban is alacsony a részvények aránya.

A szlovákoknál az előző Fico-kormány szüntette meg a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot, amelyet most visszaállítanak. Az előző, kabinetnek köszönhető az is, hogy a kasszáknak minden fél évben pozitív hozamot kellett elérniük – ellenkező esetben saját tőkéjük terhére kellett kipótolniuk a hiányt –, s ez szélsőségesen konzervatív befektetési politikára kényszerítette a vagyonkezelőket. Ez a szabály viszont szintén megszűnik, így a pénztárak a jövőben szabadabban fektethetnek be a hosszú távon magasabb hozam reményében kockázatosabb eszközökbe. Ennek viszont a nem igazán létező szlovák tőkepiacra kevés hatása lesz, sőt, a régiós piacokat sem befolyásolja érdemben – mondják a szakemberek –, egyáltalán nem tudni még ugyanis, hogy a szlovák kasszák milyen részvényeket vásárolnak majd. HB