„Megfizethető” művészet a Gozsdu Udvarban

VALUE. A tavaly novemberi Budapest Art Fairen tűnt fel – a kifejezés minden értelmében – a hagyományosan jelen lévő kortárs művészeti galériák mellett a Step 1 nevű stand, ahol kizárólag ötvenezer forint alatti árakon kínáltak munkákat. A felhozatal változatos volt: a kezdő, a piac által még „beárazatlan” művészek munkái mellett a szakma mai vagy későbbi jóváhagyásában ilyen vagy olyan okokból kevésbé reménykedő alkotásokat is kínáltak. A kezdeményezés gazdái a hivatásos „megmondók” ítélete helyett teljes egészében a közönségre, a látogatók spontán ítéletére, ízlésére bízták, hogy mi tetszik meg nekik, és mit visznek esetleg haza. Ezeknek a kiállítóknak és műveknek ugyanis nemigen volt mérhető történetük, pénzre lefordítható hírnevük, korábbi szerepléseik, elismertségük.

A két szervező, kurátor és tulajdonos, Nyulasi Lili és Szenoner Noémi ugyanúgy talált helyet a nem kanonizált művészetnek az Art Fairen, ahogy a 2006 óta minden évben kettejük által megrendezett Cékl’art művészeti mustra eseményeinek szövetében is. A Step 1 megjelenése a budapesti művészeti vásáron a cékl’artos teljesítmény kiteljesítése volt a kurátorok oldaláról, és elismerése a szervezők részéről.

Az idén hatodszor megrendezendő Cékl’art címe Hungarian Beauty. A „magyar szépség” témájára több száz képző- és iparművészeti munkát neveztek be alkotóik. A két kurátornak az idén is sikerült összehoznia a közönség ítéletére építő szemléletet a szakma bevonásának igényével, ugyanis a beküldött munkák elbírálásában a művészeti piac és intézményrendszer minden területéről érkezett tagokból álló zsűri segített Nyulasi Lilinek és Szenoner Noéminak. Volt közöttük vezető művészettörténész, neves gyűjtő, galerista, rangos kortárs művész és oktató, kritikus és művészeti újságíró is. A végeredmény: április 2-ától egy hétig a Gozsdu Udvarban nyolcvannyolc művész több mint kétszáz munkáját láthatja a közönség. Az iparművészek munkái a megnyitó keretében divatbemutatón is láthatók lesznek.

A Cékl’art zsűrijében az elmúlt évek során láttuk már többek között Rényi András és Szoboszlai János művészettörténészt, Pados Gábor gyűjtő-galériatulajdonost, Spengler Katalin gyűjtő-szakújságírót, Petrányi Zsoltot, a Műcsarnok nemrég távozott igazgatóját, Sugár János képzőművészt. Szenoner és Nyulasi évről évre megteremti a feltételeit annak, hogy fiatal alkotók nagy számban a közönség elé jussanak, potenciális átjárások keletkezzenek a művészet és a piac különböző szintjei között, és így a vásárlók mellett esetleg a szakma is felfigyeljen egy-egy művészre vagy műre, a közönség pedig fesztelenül válogasson. Kiváló alkalom ez arra, hogy valakinek már fiatalon a szokásává váljon a műgyűjtés, kialakuljon bizonyos rutinja, amellyel később tovább tud lépni a drágább piac felé. n Kozma Zsolt