Lassan magához térhet a magyarországi alappiac

Az utóbbi hónapokban – a vagyonuk alakulását tekintve – nem teljesítettek túl fényesen a hazai alapok, hiszen a legtöbb típusnál tőkekivonás történt, amit részben a kedvezményes végtörlesztés is támogatott. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adatai szerint ugyanakkor már a február nem alakult rosszul a hazai alapok szá­mára: ha kis mértékben is, de növekedni tudott a nyilvántartásban lévő alapok vagyona.

A Bamosz tagok által kezelt befektetési alapok összva­gyona 10 milliárd forinttal, azaz 0,3%-kal növekedett februárban, ez egyrészt a 23 milliárd forin­tos nettó viszszaváltásokból adódik, másrészt pedig az egyes alapok pozitív teljesítményéből. A hónap végén így a Bamosz tagok összesen 3193 milliárd forintot kezeltek befek­tetési alapokban.

A befektetési alapok ­további kilátásai szempontjából kedvező, hogy Magyarországon nö­vekszik a megtakarítási hajlandóság. A devizahitelekkel kellemetlen tapasztalatokra szert tevő lakossági ügyfelek ugyanis jobban ráébrednek a tartalékok felhalmozásának fontosságára, ami az alapokban elhelyezett pénz mennyiségére is jó hatással lehet. A jelenlegi, magas betéti kamatszintek viszont nem kedveznek az alapok előretörésének, hiszen 8–9%-os évi kamatok mellett a kisbefektetők nem szívesen vállalnak kockázatokat, még ha azok alacsonyak is. (Igaz ugyanakkor, hogy a nagy betéti kamatokhoz többnyire feltételeket is szabnak a hitelintézetek.)

A befektetési alapkezelők szerint – az elmúlt időszakhoz hasonlóan – a közeljövő slágertermékei is az abszolút hozamú alapok lesznek majd az általuk elérhető kedvező hozamok ­miatt, és keresettek a tőkevédett konstrukciók is. Az elmúlt időszakban gyengébben teljesítő pénzpiaci alapokért viszont úgy tűnik, változatlanul nem kapkodnak az ügyfelek.

-->