Tovább esik az alapok vagyona

Márciusban is – immár zsinór­ban az ötödik hónapja – csökkent a befektetési alapok vagyona. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint az alapokban kezelt vagyon 3 158 milliárd forint volt a hónap végén, csaknem 35 milliárddal kevesebb, mint február utolsó napján, az év eleje óta pedig már több mint 100 milliárd forinttal zsugorodott az alapok vagyona. Az első negyedéves csökkenésben komoly szerepet játszhatott a végtörlesztés, valószínűleg főleg ennek köszönhető, hogy januárban és feb­ruárban összesen csaknem 150 milliárd forintnyi tőke ­távozott a konstrukciókból.

Márciusban azonban a háztartások körében kedvelt alapoknál már csökkent a tőkekivonás, sőt több alapkategóriában is beáramlást tapasztaltak. A harmadik hónapban a legnagyobb eladások a zártkörű részvényalapoknál történtek, csaknem 60 milliárd forintot vontak ki ezekből. Mivel ezek az alapok javarészt az egykori magánnyugdíj-pénztári va­gyont kezelték, amely most már nagyrészt az államnál van, így arra lehet következtetni ebből, hogy márciusban a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alap felgyorsította a befektetési jegyekben lévő vagyon eladását. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint egyébként február végén a központi kormányzat 203 milliárd forintnyi befektetési jeggyel rendelkezett.

Aki megtartotta a befektetési jegyeit, általában jól járt, már­ciusban az alapokon összességében véve mintegy 9,5 mil­liárd forintnyi hozam keletkezett. Az egyes alapkategó­riák persze nem teljesítettek egyformán. A pénzpiaci alapok, amelyekből 1,7 milliárd forint távozott, nagyjából 5,4 mil­liárd forintnyi hozamot értek el.

A kategórián belül egyébként megfigyelhető volt, hogy a befektetők az alacsonyabb kockázatú likviditási alapokból a pénzpiaciakba csoportosítottak át pénzeket.

A kötvényalapok közül a rövid lejáratú papírokat tartók pozitív hozamot értek el márciusban, a hosszú kötvényalapok árfolyama viszont esett.

A hosszú kötvényalapok ennek ellenére igen sok tőkét vonzottak a hónapban, csaknem 11 milliárd forint áramlott beléjük, ami durván tíz százalékos állománynövekedést eredményezett egyetlen hónap alatt. A részvényalapokba is érkezett friss tőke, de ezek árfolyama is esett, a nyilvános nyílt végű részvényalapok befektetői összesen csaknem 5 milliárd forintot veszítettek márciusban. A veszteség nem minden régió­ban jelentkezett, miközben a kelet-közép-európai és a feltörekvő piaci befektetési alapok árfolyama esett a hónap során, a fejlett piaci részvényalapok szerény nyereségre tettek szert.

Az abszolút hozamú alapok továbbra is népszerűek, friss befektetéseket is vonzanak, és a hozamaik is jól alakulnak. A harmadik hónap során több mint 6 milliárd forint érkezett ezekbe a konstrukciókba, emellett a piaci teljesítmények is növelték a vagyont mintegy 650 millió forinttal.

A tőkevédett alapok ezzel szemben veszítettek némi vagyont, ez a 309 millió forintos veszteség viszont nem jelentős ahhoz képest, hogy a hónap során a lejáró alapok miatt a konstrukciók száma 146-ról 140-re csökkent.