Piacra lépnek a KIID-ek

Számos feladat vár az idén is a befektetésialap-kezelőkre – közölte tegnap egy sajtóbeszélgetésen Vízkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke (képünkön). Egyrészt módosíthatják az év elején életbe lépett befektetésialap-kezelőkről szóló törvényt, amelyben számos kérdés bonyolultan lett megfogalmazva és tisztázásra szorulhat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) is voltak észrevételei a jogszabállyal kapcsolatban – mondta Vízkeleti Sándor. A pénzügyi felügyelet különösen az ingatlanalapokkal kapcsolatban szeretne módosításokat, hogy ezek a befektetések jobban elkülönüljenek a hagyományos értékpapíralapoktól. Az ingatlanbefektetések ugyan­is kevésbé likvidek, és a hatóság szerint ezt a forgalmazás, valamint a tájékoztatás során jobban ki kellene emelni.

A szervezet szerint erre a problémára is megoldást jelenthet a KIID (kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentum), amely maximum két oldal terjedelemben, közérthetően megfogalmazva ismerteti az egyes befektetési alapok legfontosabb tulajdonságait, beleértve a kockázatokat, a befektetőt terhelő költségeket és a befektetési politikát. Ezeket a dokumentumokat az uniós szabályozás szerint csak az európai (UCITS) alapokra kellene elkészíteni, a hazai alapkezelők viszont vállalták, hogy minden alapra elkészítik. A hazai alapokra így május 31-ig kell megjelentetni ezeket a tájékoztatókat, a UCITS alapokra pedig június 30-ig.

Az idei feladatok között említette még a Bamosz az alternatív befektetési alapokról szóló uniós direktíva (AIMF) hazai jogrendbe való átültetését is. Tavaly a UCITS direktíva implementálása már megtörtént, ennek eredménye az új befektetési alapokról szóló törvény, ez az uniós jogszabály azonban csak az európai alapokat szabályozza. A hazai befektetési alapok döntő többsége viszont nem felel meg a UCITS szigorú elvárásainak, az ingatlanalapok és hedge fundok eleve kiesnek belőle, de a hazai pénzpiaci alap sem képes teljesíteni az elvárásokat, mivel nincs annyiféle állampapírunk, amit egy UCITS-alapnak tartania kellene.

Az AIMF magyarországi jogrendbe való átültetése során fontos lenne, hogy a hazai szabályozás legalább egy fokkal rugalmasabb legyen a nemzetközinél – hangsúlyozta Vízkeleti. Ha ugyanis nálunk kedvezőtlenebbekké válnak a feltételek, mint a környező országokban, előfordulhat, hogy a nemzetközi cégek más országba viszik át innen a vagyonkezelési tevékenységüket. Egyelőre egyébként hazánk viszonylag jó helyzetben van, számos vagyonkezelő, például az OTP vagy a Budapest Alapkezelő is itt kezeli a külföldön forgalmazott alapjait.

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a Bamosz honlapjának megújítását is folytatni kívánja a szervezet. A régi honlapot tavaly cserélték le, de a használók igényei alapján további fejlesztésekre lenne szükség. Emellett az is fontos, hogy a tranzakciós adóval kapcsolatban egyetértés szülessen a vagyonkezelők és a kormányzat között, az eddigi tervezet alapján egyébként úgy tűnik, a vagyonkezelők által legfontosabbnak tartott ügyleteket nem sújtaná a bevezetendő közteher.

A nagy vagyonvesztés ellenére komoly elbocsátások nem voltak a szektorban, igaz, a foglalkoztatottak száma is alacsony, 200-300 között van. Vízkeleti szerint működési szinten a vagyonkezelők nyereségesek maradtak tavaly, a kezelt vagyon szerinti sorrend viszont változott: az OTP továbbra is vezet, de a második helyen már nem az Aegon, hanem a K&H Alapkezelő áll.

A nagy vagyonvesztés ellenére komoly elbocsátások nem voltak a szektorban, igaz, a foglalkoztatottak száma is alacsony, 200-300 között van. Vízkeleti szerint működési szinten a vagyonkezelők nyereségesek maradtak tavaly, a kezelt vagyon szerinti sorrend viszont változott: az OTP továbbra is vezet, de a második helyen már nem az Aegon, hanem a K&H Alapkezelő áll.-->