Kiderült: A kormány előre tudta, hogyan fog visszaesni a hitelezés

Az Átlátszó.hu portál megszerezte azt a tanulmányt, és honlapján teljes terjedelemben publikálta is, amelyet a kormány számára 2011 szeptemberében készített a Közpolitikai Kutatások Intézete.

A tanulmány szerzői szerint a végtörlesztés az uniós és a magyar jogba is illeszkedik, viszont tőkekiáramlást, nagyobb adósságszolgálatot és szűkített hitelezést is eredményezhet. Cserébe a végtörlesztéssel csökkenhet az ország devizakitettsége, tisztulhat a bankrendszer, de egyes bankok vesztesége nagyobb lehet a vártnál. A tanulmány szerint a tehetősebbek járnak jobban a végtörlesztéssel, becslésük szerint 10 és 20 százalék között lehet azoknak a családoknak aránya, amelyek megfelelően jómódúak ahhoz, hogy saját megtakarításból és/vagy rokonoktól, barátoktól származó kölcsönökből képesek lehetnek törleszteni a teljes adósságukat. A többiek egy részének forinthitelt ajánlanak a szerzők, akik szerint 10 százalékos THM mellett már megérhetné kiváltani a devizahitelt.

A végtörlesztéssel kapcsolatos intézkedések a tanulmány szerint csökkenthetik a külföldi befektetők szemében a magyar gazdaságirányítás iránti bizalmat, ez tartós tőkekivonást eredményezhet. Az ennek hatására növekvő országkockázat és emelkedő CDS-felárak az államadósság finanszírozását drágítanák, ennek a hazai devizaadósság mértéke miatt a költségvetési vonzata is is jelentős lehet. A tervezet bejelentése és a tanulmány publikálása közötti néhány napban 50 bázisponttal növekedtek a hazai eszközöktől elvárt kockázati felárak, ami a tanulmány szerint – ha tartósan fennmarad ez a helyzet – évente 45-50 milliárd forinttal növelheti az állam kamatterheit. Számottevő veszélyforrás, hogy a jelentős devizahitel-állománnyal rendelkező pénzintézetek tőkehelyzete megrendülhet, mert az intézkedés értelemszerűen nagy volumenű banki veszteségleírásokat indukál.

A kevésbé tőkeerős bankok egy része akár csődbe is mehet, de a fennmaradók esetében is valószínű, hogy az újra csak romló tőkehelyzetük miatt kénytelenek csökkenteni az egyébként is alacsony hitelezési aktivitásukat. A hitelszűke és a veszteségessé váló pénzintézetek egy részének esetleges kivonulása a magyar piacról hosszú ideig fékezheti a gazdasági növekedést. A tanulmány szerint a szegény háztartások rosszul járnának. Ha ugyanis a programban résztvevők aránya viszonylag magas lesz, akkor a végtörlesztések tartós és jelentős svájcifrank-keresletet generálhatnak, ami folyamatosan nyomás alatt tarthatja forint árfolyamát. így azok a háztartások, amelyek rossz anyagi helyzetben vannak – vagyis ahol a hiteltörlesztés valódi probléma –, megtakarítások és hitelképesség híján nem tudják kiváltani a hitelüket, és a korábbinál is nehezebb helyzetbe kerülhetnek a növekvő törlesztőrészletek miatt.

A tanulmány szerint a fogyasztást sem fogja élénkíteni, ha a devizahitelek ily módon szűnnek meg. „Véleményünk szerint ez a mechanizmus a devizahitelek végtörlesztése esetében ugyanúgy működésképtelen lesz, mint az egykulcsos adónál” – írják a tanulmányban. A kedvezményezett kört ezúttal is a jómódú családok alkotják, ahol nagyon magas a megtakarítási határhajlandóság. Ráadásul a végtörlesztés folyamata eleve a megtakarítások felhasználásával kezdődik, így az érintettek várhatóan újbóli felhalmozásra törekszenek, vagyis még kevésbé költik majd többletjövedelmüket pótlólagos fogyasztásra.