A magyaroknak kell a hitel, sokaknak csak a megélhetésre futja

A Cofidis Magyarországi Fióktelepe az NRC közreműködésével Cofidis Hitel Monitor néven negyedévente ismétlődő reprezentatív kutatássorozatot indított 2011. év végén, melynek célja, hogy háromhavonta górcső alá vegye a hazai hitelhelyzetet, hitelekkel kapcsolatos attitűdöket és a pénzügyi-gazdasági várakozásokat.

Ötből négyen vettek már fel valamilyen hitelt

A hazai 18‒69 éves lakosság 79 százaléka vett már fel valamilyen hitelt valaha. A 30 év feletti korosztály esetén mindössze minden tízedik ember mondhatja el azt magáról, hogy soha nem vette még igénybe a pénzintézetek által nyújtott kölcsön lehetőségét, bár a fiatalabb, 18‒29 éves korosztályba tartozók valamivel több mint fele (52 százalék) is a „már valaha hitelt felvevők” táborát népesíti.

Körülbelül minden harmadik magyar lakos vette már igénybe az áruhitel adta lehetőségeket, és nagyságrendileg ugyanennyien folyamodtak lakáshitelhez és személyi kölcsönhöz is, ezek számítanak tehát a leginkább elterjedt hiteltípusoknak hazánkban. A dobogós helyezésről lecsúszott, a népszerűségi sorrendben a negyedik és ötödik helyezést elfoglaló hitelek a folyószámlahitel és a gépjárműhitel; mindkettő esetében minden negyedik hazai polgár számolt be arról, hogy igénybe vette már őket valaha.

Az egyes hiteltípusok esetén megfigyelhetők bizonyos demográfiai sajátosságok is: a férfiak sokkal nagyobb arányban folyamodnak gépjárműhitelhez, mint a nők; a fővárosban élőkre kevésbé jellemző a lakáshitel felvétele, mint a vidéken élőkre, ugyanakkor körükben valamivel elterjedtebbek az olyan „új hullámos” hiteltípusok, mint például a hitelkártya által igénybe vehető hitel.

A magyarok eladósodottsági helyzetét jól érzékelteti az, hogy a többség (61 százalék) jelenleg is törleszt valamilyen kölcsönt, illetve az is, hogy az elmúlt egy évben valamivel több mint minden ötödik magyar vett fel valamilyen új hitelt a pénzintézetektől. A 2012-es év legnépszerűbb hiteltípusainak az áruhitel, a személyi kölcsön és a folyószámlahitel számítanak (a lakosság 5-6 százalék vett igénybe ilyen hiteleket), de viszonylag sokan (4 százalék) éltek a hitelkártya-használatból eredő pénzügyi előnyökkel is. 2012-ben a legtöbben a 30‒39 éves korosztályba tartozók közül vettek fel hitelt, körükben közel minden harmadik ember (29 százalék) számolt be ugyanis hitelfelvételről erre az időszakra vonatkozóan. Érdekes és egyben szomorú tény az, hogy azok, akik az elmúlt évben személyi kölcsönt vettek fel, leginkább a bevételek-kiadások egyensúlyban tartása (például számlák kifizetése, élelmiszer-vásárlás) vagy egy másik hitel kiváltása céljából tették ezt.

Továbbra is bizalmatlanok és bizonytalanok az emberek

A hitelekkel kapcsolatos hozzáállás, attitűdök és tájékozottság tekintetében nem tapasztalható jelentős változás az elmúlt egyéves periódusban. A legtöbben a hitelekkel járó különböző „rejtett költségektől” tartanak (71 százalék), emellett a hazai lakosság közel kétharmada vélekedik úgy, hogy a hitelkonstrukciók túl bonyolultak és átláthatatlanok egy hétköznapi ember számára. Nem meglepő ezek alapján, hogy nagyságrendileg szintén ugyanennyien vélekednek úgy, hogy aki hitelfelvételre kényszerül, az szorult, kiszolgáltatott helyzetben van, és csak minden harmadik ember ért egyet azzal, hogy ha korrekt, átlátható feltételeket kínál egy pénzintézet, akkor nem kell tartani a hitelfelvételtől.

A hitelek megítélése ugyanakkor jelentősen függ a hitelcéltól. A 2011. év végén mért adatokhoz hasonlóan továbbra is a lakásvásárlás céljából felvett hitelt tartják a legtöbben (64 százalék) elfogadhatónak, de a lakásfelújításra, egészségügyi kezelés céljára vagy a tanulmányok finanszírozására felvett hiteleket is a lakosság csaknem fele felelős döntésként értékeli. Ugyanakkor a hétköznapi kiadásokra, utazásra és ajándékvásárlásra költött hiteleket szinte kivétel nélkül elfogadhatatlannak tekintik az emberek, akárcsak a karácsonyi kiadásokra történő hitelfelvételt.

A negatív attitűdöket erősíti az a tény, hogy sokan nem ismerik a hitelekkel kapcsolatos alapvető fogalmakat sem: a magyar polgárok nagyjából fele vallja azt magáról, hogy nem tudja, vagy nem tudja pontosan, hogy mit is jelent a THM fogalma egy hitel esetén, és mindössze minden negyedik emberről mondható el, hogy tisztában van azzal, hogy mit takar a THM plafonról szóló, 2012 áprilisában életbe lépett jogszabály.

A legtöbbeknek éppen csak a megélhetésre futja

A Cofidis Hitel Monitor nem csak a megvalósult és tervezett hiteleket veszi számba negyedéves rendszerességgel, hanem a tágabb értelemben vett hitelpiaci környezetet is, azaz vizsgálja az általános gazdasági körülmények és a saját anyagi helyzet megítélését, valamint feltérképezi a jövőbeli kilátásokat is.

A helyzet a kutatás eredményei alapján nem túl biztató. Ötből négy (83 százalék) hazai lakos érzi úgy, hogy romlott Magyarország gazdasági helyzete 2012-ben az előző évhez képest, 14 százalék stagnálást érzékelt, míg mindössze 2 százalék azoknak az aránya, akik javulást tapasztaltak.

A jövőre vonatkozóan is meglehetősen pesszimista a lakosság e tekintetben: 71 százalék ugyanis további romlást vár 2013-ra. A saját háztartásra vonatkozóan kevesebben, de szintén jelentős arányban éltek meg romlást: a lakosság 68 százaléka érzi úgy, hogy 2012 rosszabb volt anyagilag 2011-nél.

Ez a bevételek-kiadások egyenlegét is vizsgálva azt jelenti, hogy az emberek többsége (56 százalék) csak az alapvetően szükséges dolgokat tudja megvásárolni a havonta rendelkezésre álló bevételekből, további 12 százalékuknak már erre sem telik, 28 százalék egy-két extra kiadást is megengedhet magának anélkül, hogy emellett még megtakarításra is jutna, jelentősebb összeget félretenni viszont mindössze 3 százalékuk képes. Ezen a területen is a pesszimista látásmód a leginkább jellemző: a többség (58 százalék) az anyagi helyzetének további romlására számít az idei évben.