Pang a hitelek piaca, alig vesznek fel új kölcsönt a háztartások

A korábbi tendenciák folytatódtak a lakossági és vállalati hitelek piacán is februárban: a kihelyezések továbbra is visszafogottak, ezért a legtöbb hiteltípusból kevesebbet vettek fel a cégek és a háztartások, mint amennyxit visszafizettek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrisseb statisztikai adataiból.

2013 februárjában a szezonálisan nem igazított adatok szerint a háztartások forintban és devizában egyaránt nettó hiteltörlesztők voltak, vagyis a visszafizetéseik mértéke meghaladta az új kölcsönök mennyiségét. A 7286,6 milliárd forintos, februári hitelállomány ugyanakkor közel 55 milliárd forinttal magasabb az egy hónappal korábbinál, ám ez kizárólag a forint gyengülésének a következménye. Az új hitelfelvételeken belül az egyes hiteltípusok eltérően teljesítettek. A lakáshiteleknél – az új támogatott konstrukciók megjelenése ellenére – változatlanul nem sikerült áttörést elérni, hiszen ezekből összesen 7,7 milliárd forintnyitz tudtak kihelyezni a pénzügyi szolgáltatók. Így már sorban a hatodik hónap telt el úgy, hogy nem érte el a 10 milliárd forintot az újonnan kihelyezett lakáshitelek állománya. A folyószámla-hiteleknél viszont stabil szinten maradt az új kihelyezések állománya, a fogyasztási hiteleknél pedig még némi növekedés is mutatkozott januárhoz képest. (Ezzel együtt fogyasztási hitelből is csak 12,7 milliárdnyi fogyott februárban.)

Ami a betéti oldalt illeti, az előző hónaphoz képest a háztartásoknál a forint- és devizabetétek állománya egyaránt csökkent. A háztartások betétállománya a tranzakciókból eredően 38,2 milliárd forinttal csökkent: forintbetéteiknél 22,5 milliárd, míg devizabetéteiknél 15,6 milliárd forint nettó betétkivonás történt. Ezzel együtt a lakossági és egyéni vállalkozói devizabetétek állománya – a forint árfolyamának esése miatt – minimális mértékben bár, de növekedni tudott, és 1021,3 milliárd forintot tett ki.

Az MNB adatai szerint a nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, míg devizában nettó hiteltörlesztők voltak, ám hitelállományuk tovább csökkent. Február folyamán forint- és devizabetéteik állománya egyaránt nőtt. A nem pénzügyi vállalatoknál – csak a tranzakciót figyelembe véve – a forinthitelek állománya 15 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahitelek állománya 46,3 milliárd forinttal csökkent. Az általuk kibocsátott, hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya – tranzakciókból eredően – nem változott. Az MNB által kimutatott állományt a vállaslati hiteleknél is komolyan befolyásolta a forint gyengülése, így a második hónap végére kalkulált 6959,5 milliárdos mennyiség 3,1 milliárd forinttal maradt el a januáritól. A vállalatok betétállománya az az egyéb volumenváltozás hatásától eltekintve 39,2 milliárd forinttal nőtt.

Csökkenő betéti kamatok

A jegybank folytatódó kamatcsökkentései éreztetik a hatásukat a lakossági betétek után fizetett kamatoknál is. A jegybank statisztikái szerint a forintban lekötött betétek átlagos kamatlába éppen – 4 bázisponttal – meghaladta az 5 százalékot februárban, amely 0,38 százalékponttal marad el a januári szinttől. Valamivel alacsonyabb kamatok mellett kínálták a pénzügyi szolgáltatók a lakossági euróbetéteket is: azoknál 6 bázisponttal, 2,16 százalékra csökkent az átlagos éves ráta. A vállalati hiteleknél az egymillió euró feletti tételeknél a forinthitelek kamatlába 0,22 százalékponttal csökkent.