A kötvény még ritkaság

A hitelen kívül is vannak lehetőségei egy cégnek arra, hogy forráshoz jusson. Más országokban népszerű például a kötvénykibocsátás, amivel a tőkepiacon juthat hitelhez egy társaság. Magyarországon viszont a forrásbevonásnak ez a módja kevéssé elterjedt. 2011-ben több cég is bevezetett kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), azóta viszont nem nagyon történtek újabb kibocsátások. Néhány hete tört csak meg a jég, amikor bevezették a Plotinus vagyonkezelő kötvényeit, amelyek 4,5 százalékos kamatprémiumot fizetnek az infláción felül.

"Igazából nem szeretem a kötvényfinanszírozást” – mondta lapunknak a kibocsátásról Zsiday Viktor, a cég elnöke. A Plotinus azért döntött emellett az értékpapír mellett, mert a részvények ma Magyarországon eladhatatlanok, ezért részvénykibocsátás helyett inkább a részvényre váltható kötvényeket választották. Papíron a kötvények futamideje 30 év, Zsiday viszont reméli, öt éven belül a kötvényesek átváltják majd részvényekre az értékpapírokat. 100 ezer forint névértékű kötvényt 34 darab részvényre cserélhetnek be a befektetők, vagyis akkor éri majd meg beváltani a hitelpapírokat, ha a részvények árfolyama 3 ezer forint fölé kerül. Jelenleg egyébként 2400 forint körül forognak a Plotinus részvények.

Hagyományosabb, a működést és beruházásokat finanszírozó kötvényekkel négy cég van jelen a BÉT-en. Közülük a legnagyobb a Mol, amely 2011 áprilisában bocsátott ki egy hároméves kötvénysorozatot 11 milliárd forintnyi értékben a parkettre. Az olajipari vállalat a mostani betétekhez képest meglehetősen magas kamatot fizet a hitelért a befektetőknek, fix 7 százalékosat. Még magasabb kamatot kénytelenek fizetni a kisebb cégek a befektetőiknek. A BTel például két kötvénysorozattal van kint a tőzsdén, és az összesen csaknem 1,7 milliárd forintnyi névértékű hitelpapírok kamata jelenleg is 12,5, illetve 13 százalékos. Majdnem ugyanilyen mélyen a zsebébe kell nyúlnia az Alteo energetikai cégnek is kötvénye kamatfizetésekor, a mintegy 570 millió forintnyi névértékű hitelpapír kamata ugyanis 12,37 százalékos. Ezekben a kötvényekben egyébként közös, hogy 2011-ben indultak, és jövőre járnak majd le. 2011-ben a jegybank adatai szerint egy átlagos vállalati hitel kamata 9 és 10 százalék között volt, ilyen körülmények között megérhette a cégeknek a bankhitelnél rugalmasabb kötvényfinanszírozást választani. Jelenleg viszont piaci alapon is 6 százalék körüli szinten tudnak forráshoz jutni a cégek, a növekedési hitelprogramban pedig csak 2,5 százalékosak a kamatok. Ezek mellett pedig már kevésbé biztos, hogy megéri egy cégnek a kötvényekhez nyúlni.

Az alternatív energetikai cég a kötvények egy részét a névérték töredékén vásárolta vissza, a többi kötvényes pedig a csődegyezség értelmében részvényeket kaphat majd a hitelpapírért cserébe. A hitelezők minden 366 forintnyi tartozásért cserébe kapnak majd egy törzsrészvényt, amelynek árfolyama jelenleg ennek az összegnek alig a fele. Persze ha a cég valaha talpra áll, és emelkedni kezd a részvény árfolyama, van reményük arra, hogy visszanyerik a megtakarításukat.

Az alternatív energetikai cég a kötvények egy részét a névérték töredékén vásárolta vissza, a többi kötvényes pedig a csődegyezség értelmében részvényeket kaphat majd a hitelpapírért cserébe. A hitelezők minden 366 forintnyi tartozásért cserébe kapnak majd egy törzsrészvényt, amelynek árfolyama jelenleg ennek az összegnek alig a fele. Persze ha a cég valaha talpra áll, és emelkedni kezd a részvény árfolyama, van reményük arra, hogy visszanyerik a megtakarításukat. -->