A forint lakáshitel már olcsóbb az euró alapúnál

Olcsóbb lett a forint lakáshitel az eurósnál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint. Február végén egy átlagos forint alapú lakáskölcsönt 7,23 százalékos kamattal vettek fel az ügyfelek, ugyanebben a hónapban a megmaradt eurós lakáshitel-állomány átlagosan 7,35 százalékos kamattal ketyegett. Az olcsó kölcsön sem hozta meg a hitelfelvételi kedvet, az év második hónapjában mindössze 11,6 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek, ami tavaly április óta a legalacsonyabb összeg.

A hitelezés élénkítése fontos lenne, a jegybank legutóbbi hitelezési folyamatokról szóló kiadványa például kifejti: a bankrendszer visszafogott lakossági hitelkínálata 2012 és 2013 negyedik negyedéve között 0,6 százalékkal lassította a GDP éves növekedését. A tanulmány azt is megállapítja, hiába enyhítik a hitelintézetek a feltételeket, a kamatfelár még mindig 5 százalék fölött van az új jelzálogkölcsönöknél.

A hitelezés élénkítésére többféle eszközt is bevethetnek. Az egyik ezek közül a kamatcsökkentés, amit az MNB rendületlenül folytat már több mint másfél éve. A lakáshitel-kamatokon ennek komoly hatása van, mivel a ráták a bankok többségénél a budapesti bankközi kamatlábhoz (bubor) igazodnak. A legtöbb bubor a legutóbbi kamatvágás óta is csökkent néhány bázispontot, a kamatok jelenleg történelmi mélypontjuk környékén állnak: a három hónapos 2,66, a hat hónapos 2,74, a 12 hónapos 2,84 százalékon, ami azt jelenti, a lakáshitel-kamatok a következő hetekben is tovább csökkenhetnek.

A hitelfelvételtől azonban sokakat eltántorít, hogy nem tudják előteremteni a kellő önerőt – mondja Kiss Gábor, a Benks Kft. régióvezetője. A szakember szerint lendületet adhatna a lakáshitelezésnek, ha ismét bevezetnék a félszocpolt, amire egyébként már volt ígéret. Kiss Gábor szerint az is segíthetne, ha a hitel/fedezeti arány maximális mértékét növelnék. Az MNB tanulmánya szerint viszont erre kicsi az esély, az átlagos hitel/fedezet arány ugyanis jelenleg 55 százalék körül van, ami historikus mélypont, és a jogszabályokban engedélyezett – forinthitelek esetében 80 százalékos – limitet is jócskán alulmúlja, vagyis a bankok nem használják ki a kereteket.

Miközben a piaci forinthitelek kamata folyamatosan csökken, az államilag támogatott kölcsönöknél megállt az áresés. Az egyéves kamatperiódusú támogatott hitelek tavaly december óta már csak a jogszabályban megszabott minimális, 6 százalékos kamattal vehetők fel, ez alá a hitelintézetek nem mehetnek, hiába csökken a referenciául szolgáló egyéves állampapírhozam. Kiss Gábor szerint segíthetné a támogatott kölcsönök értékesítését, ha a kormány a minimális kamatszintet lejjebb vinné, így az ilyen hitelek is versenyképesek maradhatnának a piaci alapúak mellett. Az ötéves kamatperiódusú támogatott hiteleknél az alacsony kamatszint nem okoz gondot, a plafonnal azok szembesülnek, akik új lakást vennének, és legalább három gyereket nevelnek.

Kamattámogatás

A támogatott forinthitel-kamatok referenciájául szolgáló állampapír-hozamok márciusban voltak a mélyponton, áprilisban és májusban elvileg ezeket a hiteleket már drágábban is értékesíthetik a bankok, mint a múlt hónapban. Az egyéves kamatperiódusú hiteleknél a lakosság a kamatemelést még nem érzékelheti, a kismértékű hozamemelkedés ellenére ezeknek a kölcsönöknek a kamatplafonja 6 százalékos marad minden esetben. Az ötéves kamatperiódusú hiteleknél azok érzékelhetnek kisebb áremelkedést, akik használt lakásra szeretnének ilyen kölcsönt felvenni, vagy pedig új lakásra veszik fel a hitelt, de kevesebb mint három gyereket nevelnek.