Egyre több pénz állampapírban

A jegybank friss adatsora szerint február végén a háztartások állampapír-állománya meghaladta a 2100 milliárd forintot, azóta pedig az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint még tovább nőhetett ez a volumen, hiszen márciusban 89,4 milliárd forintnyi friss pénz áramlott a kifejezetten lakossági állampapírokba. A különféle kimutatások szerint azonban a lakosság közvetve is körülbelül ugyanannyi állampapírt tarthat, mint amennyit közvetlenül megvásárolt.

Ez azt jelenti, hogy a most már mintegy 23,4 ezer milliárd forintra rúgó államadósság mintegy 15-20 százalékát a kisbefektetők finanszírozhatják. „Ha egy gazdaság minél jobban tud hazai forrásokra hagyatkozni, az mindenképpen jó” – mondja erről Bakos Ádám, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője.

A közvetlen lakossági állampapír-befektetésekkel az egyik legnagyobb probléma, hogy alapvetően rövid távúak, jelenleg az ilyen lakossági megtakarítások több mint fele, 1142,6 milliárd forintnyi egyéves Kamatozó Kincstárjegyben van. Bakos szerint a legnagyobb kihívás az lehet most az állam számára, hogy ezeket a befektetőket a hosszabb távú állampapírok felé terelje. A közvetett befektetések elég nagy része viszont eleve hosszabb távú.

Hatalmas mennyiségű lakossági megtakarítás áramlik például a befektetési alapokon keresztül is az állampapírpiacra. A lakosság legkedveltebb befektetési alapjai a pénzpiaci és a hazai kötvényalapok, előbbiekben a kisbefektetők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint február végén 915,7 milliárd, utóbbiakban 731,2 milliárd forintot tartottak.
Ezek az alapok persze nem csak állampapírokat tartanak, más eszközök is lehetnek bennük.

A jegybank adatai szerint mindenesetre a hazai befektetési alapok a második hónap végén rekord méretű összeget, 1476,2 milliárd forintot tartottak állampapírokban, igaz, ebből 369,4 milliárd forint MNB-kötvény volt, a mintegy 1100 milliárd forintnyi kincstárjegy- és államkötvény-állomány nagyobbik hányada azonban olyan alapokban lehetett, amelyeket a lakosság vásárolt meg.

A befektetési alapok mellett a nyugdíjpénztárakon keresztül is finanszírozzák a kisbefektetők az államot. Az MNB adatai szerint 2012 márciusa óta folyamatosan nő az önkéntes nyugdíjpénztárak portfólióiban a magyar állampapírok állománya, és tavaly év végén már megközelítette a 600 milliárd forintot. Az önkéntes nyugdíjkasszák vagyonuk több mint 60 százalékát tartják egyébként magyar állampapírokban.

A magánnyugdíjpénztáraknál ez az arány valamivel alacsonyabb, tavaly év végén körülbelül 52 százalékos volt, ezzel együtt is a megmaradt mintegy 60 ezer pénztártag 100 milliárd forinttal finanszírozza az államot. Szintén komoly lakossági megtakarítás-állomány kerül állampapírokba az életbiztosításokon keresztül. Tavaly év végén a biztosítók összesen 957 milliárd forintot tartottak állampapírokban, ebből több mint 500 milliárd forintot a hagyományos életbiztosításokon, 120 milliárd pedig a unit linked alapokon keresztül fektettek be.Sitat. Les

Jól fogyott a KKJ

A múlt héten is csaknem 19 milliárd forint értékben jegyeztek le a befektetők Kamatozó Kincstárjegyet (KKJ) az ÁKK adatai szerint. Az egyéves futamidejű lakossági állampapírból csak 10 milliárd forintnyi ajánlott fel a központ, amely a túljegyzéseket a szokásoknak megfelelően kivétel nélkül elfogadta. A KKJ éves kamata egyébként a múlt héten csökkent 3,75-ről 3,5 százalékosra. A Féléves Kincstárjegyből 600 millió forintnyit ajánlott fel a központ, de 944 millió forintnyi jegyeztek le végül. Ennek a lakossági állampapírnak a kamata 3,25 százalékos a múlt hét óta.