Lassan elfogynak a hozamok

Zsinórban már lassan a harmincadik hónapja könyvelhetnek el tőkebeáramlást a hazai befektetési alapok, nagyrészt a lakossági befektetőknek köszönhetően. Az alapokba a jegybank és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint két és fél év alatt több mint 2100 milliárd forintnyi friss tőke áramlott, ebből mintegy 1700 milliárd forint lehetett a kisbefektetőké. A befektetési jegyek az alacsony betéti kamatokból, és az egyre kisebb lakossági állampapírhozamokból is profitálnak, visszatekintő hozamaik ugyanis jóval magasabbak az előretekintő kamatoknál.

Az alapkezelőket is óriási kihívás elé állítja viszont az alacsony kamatkörnyezet, egyre nehezebben képesek elérni a múltban megszokott hozamokat. A tőkebeáramlás legnagyobb nyertesei a kötvényalapok voltak, különösen azok, amelyek tőkevédelmet is ígértek. „Odafigyelünk arra, hogy az alacsony kamatszint mellett is megőrizzük a tőkét, emiatt alacsonyan kell tartani a kockázatot” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, aki egyebek között a legnagyobb hazai befektetési alap, a jelenleg már 435 milliárd forintos, tőkegarantált OTP Optima portfólió-menedzsere.

Az alacsonyan tartott kockázatnak viszont a jelek szerint a hozamokban is ára van. A lakosság kedvenc kötvényalapjai az elmúlt egy évben az állampapírokat sem mindig tudták megverni. Tavaly októberben 4 százalékos kamat mellett lehetett például Kamatozó Kincstárjegyet vásárolni, az Optima hozama viszont 12 hónap alatt csak 3,76 százalékos lett, és az Erste csaknem 140 milliárd forintot kezelő tőkevédett rövid kötvényalapja is csak 3,89 százalékot hozott. A harmadik legnagyobb hazai kötvényalap, a 100 milliárdos Budapest I. kezelőinek a kezét nem meg köti a tőkevédelem, ők csaknem 6 százalékos hozamot értek el egy év alatt, a tőkevédelem nélküli erstés kötvényalap pedig 7 százalékot hozott, de ezek valószínűleg nagyobb kockázatot is vállalnak.

A befektetők egy rétege már elfogadta azt, hogy valamennyit kockáztatni kell ahhoz, hogy esélye legyen valamivel komolyabb hozamra, erre utal a vegyes alapok egyre intenzívebb térnyerése. A piacvezető ebben a szegmensben a K&H Alapkezelő, amely klasszikus válogatott vegyes alapban mintegy 70 milliárd, részlegesen árfolyamvédett vegyes alapban pedig már több mint 200 milliárd forintot kezel.

Az alapkezelő korábbi sikertermékei a tőkevédett alapok voltak, most azonban már a 90 és 95 százalékos tőkevédelmet kínáló konstrukciók a húzótermékek. „Ezek közül a magasabb kockázatúaktól lehet nagyobb hozamot remélni, ugyanezekkel viszont többet is lehet bukni” – mondja Horváth István befektetési igazgató. A szakember egyébként úgy véli, a kötvényekben már szerényebbek a lehetőségek, részvénybefektetésekkel viszont ezek az alapok is sikeresek lehetnek.

Büntetik az esést

Bármennyire nehéz is az alapkezelők helyzete az alacsony hozamkörnyezetben, a befektetők még mindig nem nézik el az árfolyamesést. Az abszolút hozamú alapoknál jól látszik, hogy néhány hónap alatt akár 10 milliárd forintos nagyságrendben is veszíthetnek a vagyonukból, ha nem sikerül megfelelő pozitív hozamot elérniük. Ez történt a Concorde VM és a Citadella alapokkal. A kivett pénz egy része valószínűleg más abszolút hozamú alapokban landol. A jól teljesítő konstrukciók ugyanis szintén hónapok alatt 10 milliárd forintos nagyságrendben gyűjtöttek friss megtakarításokat.