Szétverték az autógyártókat a Brexit után

Az amúgy is megtépázott autógyártók részvényárfolyamai tovább zuhantak a brit népszavazás eredményének hatására. Igaz, akadtak kivételek, a General Motors és a Ford árfolyama alig változott a Brexit óta eltelt időszakban annak ellenére, hogy mindkét gyártó meghatározó szereplője az Egyesült Királyság autópiacának. A Jaguar Land Rovert birtokló Tata Motors árfolyama is csupán 1 százalékot esett. A prémiumgyártók is viszonylag ellenállók voltak, az euró­pai volumengyártók, a Volkswagen, a Renault és a Peugeot viszont két számjegyű eséseket szenvedtek el néhány hét alatt.

A szakértők úgy vélik, hogy közép- és hosszú távon az autóeladások visszaesését eredményezi a britek kilépése. Az IHS Automotive elemzői úgy számoltak, hogy 2,8 millió autóval kevesebbet értékesíthetnek majd világszerte 2018-ig, mint ahogyan arra a Brexit előtt számítani lehetett. A cég idei eladási prognózisát a Brexit-referendum előttihez képest 200 ezerrel, közel 90 millió autóra csökkentette. A 2017-es eladásokra vonatkozó előrejelzését 1,25 millióval, a 2018-asat pedig 1,38 millióval mérsékelte.

Ráadásul a Brexit hatására az elemzők sorra vágták vissza az autó­gyártók profitjára vonatkozó várakozásaikat. Az Evercore például átlagosan közel 9 százalékkal csökkentette a német, a francia és az amerikai autógyártók 2017-es egy részvényre jutó nyereségét, míg az autóipari beszállítókét átlagosan 3 százalékkal vágta vissza. De a japán autógyártók sincsenek könnyebb helyzetben, a brit népszavazás eredményének hatására a jen érdemi erősödést produkált a fonttal és az euróval szemben. Ez pedig különösen érzékenyen érintette az exportorientált vállalatokat. Így nem meglepő, hogy a JP Morgan meglátása szerint 15 százalékkal csökkenhet a japán autógyártók üzemi profitja.

A britek kilépése nem hat minden autógyártóra egyformán, azok a szereplők, amelyek a korábbi években, évtizedekben komoly gyártókapacitásokat építettek ki az Egyesült Királyságban, és járműveik jelentős részét exportálják, élvezhetik majd a gyenge font áldásos hatását, és így jobb helyzetben vannak azokhoz a konkurensekhez képest, amelyek nem rendelkeznek helyi gyártással. Az előbbi csoportba tartozik a Tata Motors és a MINI márkát birtokló BMW, míg az utóbbiak között szerepel a Volkswagen és PSA-csoport.

De arról sem szabad megfeledkezni, hogy lehet pozitív hozadéka is a Brexitnek az autógyártók szempontjából. A Fed ugyanis óvatosabbá válhat és a korábban tervezettnél tovább kivárhat az újabb kamatemelésével, míg a Bank of England fenntarthatja, illetve a későbbiekben akár csökkentheti is az irányadó kamatrátáját, pedig a Brexit előtti várakozások már monetáris szigorításról, vagyis kamatemelésről szóltak. A továbbra is laza monetáris politika pedig támogatóan hathat az autóeladásokra, amelyek felfutása döntően a kedvező finanszírozásnak volt köszönhető.

Ha pedig az elmúlt hónap eseményei ellenére valaki mégis autógyártóba fektetné a pénzt, egy felpattanásra játszva, jó sztorinak tűnhet a Tata Motors és a Fiat Chrysler. Mindkét vállalat kifejezetten olcsónak tűnik, hogyha figyelembe vesszük az árfolyam/nyereség alapú értékeltségüket, illetve azt, hogy az elemzők ezeknél a cégeknél két számjegyű profitnövekedésre számítanak a következő években. Ráadásul a technikai kép alapján is erősödére lehet számítani ezeknél a cégeknél.