Az éven túli hitelek nyomják le a kamatokat

Majdnem egy százalékkal, 5,45 százalékról 4,46 százalékra csökkentek egy év alatt a lakáshitelkamatok – derül ki az MNB legfrissebb statisztikáiból. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a kamatcsökkenés mértékét döntően a hosszú kamatperiódusú hitelek befolyásolták: míg az éven belüli, változó kamatozású hitelek kamatszintje egy év alatt 85 bázisponttal, 3,41 százalékra olvadt, addig az éven túli kamatfixálású kölcsönök kamatszintje 6,28 százalékról 5,29 százalékra csökkent 2017. november végére.

A hosszú hitelek kamata egy hónap alatt 19 bázispontot csökkent, amiben visszaköszön az MNB szándéka az éven túli kamatfixálású hitelek kedvezőbbé tételére. (Ennél nagyobb kamatcsökkentésre csak júniusban került sor a fix hitelek esetében, amikor a bankok elkezdték beárazni a minősített fogyasztóbarát lakáshiteleket.)

Magában a hitelfelvételben még nem igazán jelenik meg a jegybanki szándék: az éven túli kamatfixálású hitelekből novemberben 33,8 milliárd forintot helyeztek ki a bankok, ez a teljes, 60,5 milliárdos új szerződések 55,87 százaléka. Bár az igaz, hogy tavaly szeptember óta folyamatosan növekszik a fix hitelek igénybevétele, ám a folyósításokon belül az év elején, sőt még a nyári hónapokban is nagyobb arányt hasítottak ki az éven túl fixált kölcsönök – júniusban alig maradt el a részarányuk a 60 százaléktól.

Meglepő, hogy március után a leggyengébb hónapot produkálta novemberben a személyi hitelek piaca: a pénzintézetek mindössze 27,2 milliárd forint értékű kölcsönt helyeztek ki. Persze minden relatív: a tavaly novemberi személyihitel-kihelyezés mértéke 43 százalékkal haladta meg a 2016. novemberi értéket, és kétszerese a 2015. novemberi 13,4 milliárdos kihelyezésnek. Azaz a bázisadatokhoz képest erős volt a karácsonyt megelőző hónap a személyi hiteleknél. A kamat éves szinten 1,1 százalékkal csökkent, ám – talán épp a karácsonyi nagyobb érdeklődésben bízva – a bankok az augusztus óta tartó 25-30 bázispontos kamateróziót nem folytatták novemberben, így csak 6 bázisponttal kúszott lejjebb az átlagkamat, ami így 14,54 százalék lett.

Ha a személyi hiteleknél nem is, a betéti oldalon egyértelműen felfedezhetők a karácsonyi bevásárlás hatásai: az ügyfelek mindössze 239,9 milliárd forint értékben helyeztek el betétet a pénzintézeteknél. Az év eddigi leggyengébb hónapjában, augusztusban is több mint 30 milliárd forinttal nagyobb volt a forgalom a betéteknél.

A vállalati területen jó eséllyel a money market típusú ügyletek vitték a prímet az euróhiteleknél. Ez lehet a magyarázata, hogy meglepően nagyot estek az euróhitel-kamatok: november végén 2,44 százalékon állt az 1 millió euró alatti hitelek átlagkamata, ami 78 bázisponttal alacsonyabb az októberi szintnél, s éves szinten 1,71 százalékos volt a csökkenés mértéke. Éven túl – a money market fő piacán – ennél is jelentősebb volt a kamatzuhanás: az októberinél 2,05 százalékkal alacsonyabb kamatszint alakult ki a 0,88 százalékos mértékkel – ez a csökkenés egyébként meghaladja az éves szintű erózió 1,61 százalékos mértékét.

A forinthiteleknél lényegében nem változtak a hitelkamatok októberhez képest, éves szinten ugyanakkor a kisebb hitelösszegnél mért jelentősebb, 72 bázispontos kamatcsökkenést az MNB. A forint-hitelszerződések értéke szezonálisan igazított összevetésben 300 millió forint alatti kölcsönök esetében mérsékelten növekedett, míg a nagyobb hiteleknél az októberi jelentős növekedést követően visszaesett. A vállalkozások is másra fordították a pénzüket a lekötés helyett: tavaly novemberben 548,3 milliárd forint érkezett a bankokba, 16 százalékkal kevesebb, mint októberben, s mindössze 47 százaléka a 2016. novemberében a vállalkozások által a bankokra bízott 1165 milliárd forintnak.

Nettó törlesztő a lakosság

Tavaly novemberben a háztartások hitelállománya 0,5 milliárd forinttal növekedett – szezonálisan igazítva ugyanakkor 3,3 milliárd forintos csökkenést mutat a statisztika, azaz a háztartások ismét nettó hiteltörlesztők voltak. A hónapban a forinthitelek állománya 1,3 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahiteleké 0,7 milliárd forinttal csökkent. A háztartások betétállománya 97,6 milliárd forinttal nőtt a tranzakciók után (szezonálisan igazítva 48,8 milliárd forint az emelkedés) – a forintoldalon 123,8 milliárddal nőtt a nettó betételhelyezés, míg a devizabetétek esetében 26,2 milliárd forintos nettó betétkivonást regisztrált a jegybank. A vállalati hiteloldal 80,4 (szezonálisan igazítva 53,7) milliárdos növekedést mutatott. A prímet – összhangban a fenti statisztikával – a devizahitelek vitték, állományuk 82,8 milliárd forinttal nőtt, míg a forinthitelek állománya 2,4 milliárd forinttal csökkent. | VG