Akár 25 százalékkal is eshet még a font

Már harmadszor közelítette meg az angol font amerikai dollárral szembeni kurzusa az 1,27 körüli idei mélypontot. A valuta mozgását alapvetően a Brexit körüli fejlemények befolyásolják. Áprilisban még 1,43 dollárt adtak egy fontért, majd augusztus közepéig folyamatosan csökkent a brit fizetőeszköz értéke, és azóta az 1,27 és 1,31 közötti sávban oldalaz a kurzus.

A londoni alsóház várhatóan holnap szavaz az EU-val megtárgyalt megállapodásról, de bizonytalan az elfogadása, sőt a halasztás is felmerült.

Theresa May brit miniszterelnök kijelentette, hogy a megállapodás alternatívája a megállapodás nélküli Brexit vagy a Brexit elmaradása.

Egyes vélemények szerint a font már most is túl olcsónak számít. „A rendezetlen kilépés miatti félelmek jogosak, de túlzók” – mondta Patrick Perret-Green, az AdMacro kutatási vezetője a Bloombergnek. Ezt támasztja alá az üzleti hírportál szerint, hogy a G10-államok pénzei közül az angol font gyengült majdnem a legnagyobb mértékben a dollárral szemben az elmúlt fél évben. Többet, 5,2, illetve 5,8 százalékot csak a norvég korona és az ausztrál dollár vesztett értékéből a G10-devizák közül.

A fontot egyértelműen a Brexittel kapcsolatos fejlemények mozgatják. Ha megszavaznák a megállapodást, akkor a font-dollár kurzus akár az idei 1,43-os csúcsszint közelébe emelkedhetne, de erre nincs sok esély. Ennél a szintnél azt árazták be a befektetők, hogy rendezetten zajlik majd le a Brexit

– mondta a Világgazdaságnak Holecz Noémi, az Equilor vezető elemzője. Szerinte a szavazás elhalasztása az oldalazás folytatódását hozná, míg a rendezetlen Brexitnél a népszavazás utáni időszak – 2016 vége, 2017 eleje – 1,21-os mélypontja is elképzelhető.

„Egy korábbi brit jelentés szerint a GDP hosszabb távon 8 százalékkal csökkenhetne a rendezetlen kilépés után, ez néhány éves időszakra értendő, és középtávon,

három-öt éves távlatban akár 25 százalékot is veszthetne értékéből az angol font.

A vámokat és a határellenőrzéseket újra bevezetnék, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása megszűnne, a vállalatok működését a hirtelen változó körülmények visszavetnék, hiszen nyugat-európai társaikkal szoros együttműködésben alkotnak értékláncokat. Közvetlen hatásként az élelmiszerek ára emelkedne, mivel Nagy-Britannia jelentős importra támaszkodik ezen a téren. Ez pedig azonnal látható lenne az inflációban” – fűzte hozzá Holecz Noémi.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja