Harmadával eshet vissza az OTP nyeresége

Csökkentette az OTP-célárát a J. P. Morgan (JPM) szektorelemzője, a korábbi 17 ezer forintról 12 600-ra, az ajánlás azonban változatlanul felülsúlyozás. A hírre a magyar nagybank részvénye kismértékben esett tegnap, zárásra viszont már 4,5 százalékos mínuszba csúszott. A célszint eléréséhez több mint 50 százalékot kellene emelkedjen. Hacsak nem történik brutális forinterősödés, aligha lehet szó idén a 2018-ashoz és a 2019-eshez hasonló egymilliárd eurós nettó OTP-profitról. A JPM frissített várakozása szerint az csoport adózott eredménye idén 283 milliárd forintra csúszik vissza, jövőre pedig 347 milliárd forint körül alakulhat. Ahogy az már gyakorlatilag eldőlt, a tavalyi eredmény terhére az OTP nem fizet osztalékot, a tulajdonosok jövőre viszont 287 forintos részvényenkénti kifizetésben reménykedhetnek.

Sem az összes bevétel, sem a nettó kamatbevétel alakulásában nem számít csökkenésre az OTP-nél a JPM, a mérlegfőösszeg is tovább gyarapodhat, jövőre megközelítheti a 22 ezermilliárd forintot. A korábban látott extrém magas jövedelmezőségnek azonban egy időre búcsút inthet a hazai hitelintézet: a tavaly még 19,5 százalékos sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) idén 12 százalék alá eshet, és csak lassú emelkedésre látnak esélyt az amerikai bankháznál. A nem fizető hitelek aránya a teljes állományon belül a tavalyi 4,2-ről 4,6 százalékra emelkedhet 2020-ban, és még évekig ezen a szinten maradhat.

Jó néhány kockázati tényezőt figyelembe vett az új célár meghatározásakor a JPM: a vártnál rosszabbul alakulhat a régió gazdaságának teljesítménye. Különösen igaz ez Magyarországra, Bulgáriára és Oroszországra (az éves hazai reál-GDP 6,3 százalékkal csökkenhet idén, jövőre pedig 5,3 százalékkal nőhet). Szintén kockázat, hogy nem várható a magyar kamatkörnyezet emelkedése, emiatt a nettó kamatmarzs nyomás alatt maradhat (idén 4, jövőre és 2021-re 3,9 százalékot vár az elemző). Rossz hír az is, hogy a következő években a magyar banknak számolnia kell szektoradókkal és kedvezőtlen kormányzati intézkedésekkel, emellett magas maradhat a forintárfolyam volatilitása, és nőhetnek a szabályozói tőkekövetelmények.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható