Hamar kiheverheti a válságot az OTP

Napok óta esik az OTP, több mint ezer forintot dobott le magáról a bankpapír, és az év elejéhez képest is majdnem 40 százalékos mínuszban van. Ebben több tényező játszott szerepet, egyebek között a rossz nemzetközi hangulat, a növekedési félelmek a vírusfertőzések számának megugrása kapcsán, a forint mozgása és a hitelmoratórium meghosszabbítása is. Ez utóbbira egyébként már régóta lehetett számítani, amúgy a hosszabbítás nagy valószínűséggel kevesebb költséggel jár, mint az első moratórium.

A vállalatoknak most már bizonyítaniuk kell, hogy minimum 25 százalékkal zsugorodott a bevételük, a háztartások esetében pedig csak az marad automatikusan a rendszerben, aki gyermeket nevel, nyugdíjas vagy munkanélküli. Bár nehéz megállapítani, hogy pontosan mekkora lesz a hosszabbítás költsége, de mivel ez már nem teljeskörűen érint mindenkit, a veszteség vélhetően egyszeri 6-8 milliárd forint lehet.

Az MNB kedden lejjebb vitte idei GDP-várakozását, a növekedés helyett immár 5-7 százalékos visszaeséssel számolnak. Ez több hitelezési veszteséggel is járhat, bár ez nem törvényszerű, ugyanis az új nemzetközi számviteli szabályzások miatt (IFRS9) már a makrogazdasági feltételezések is befolyásolhatják a hitelintézetek céltartalékolását, a bank pedig a második negyedéves jelentése szerint csak 3 százalékos hazai GDP-csökkenéssel számolt.

A bank második negyedéves jelentése az alacsonyabb hitelezési veszteség és költségek miatt erős volt,

de ez a trend a rosszabb GDP-re vonatkozó prognózis hatására talán kevésbé lesz látványos, a hitelezési veszteség lassabban csökkenhet az év második felében. Ugyanakkor – a súlyos vírushatások miatt – az idei évet nem érdemes nézni eredményesség szempontjából, inkább a jövő év a mérvadó. Hosszú távon a bank jövedelmezősége javulhat, mivel a pandémia által kiváltott recessziót fokozatos kilábalás követi. Ha lesznek pozitív vakcinahírek, illetve a második vírushullám szigorú bezárások nélkül fut le, az OTP árfolyama is emelkedésnek indulhat.