Nem elég beszállni és várni a hozamot

Nem szokványos, hogy egy kockázatitőke-befektetésekkel foglalkozó társaság a tőzsdén keresztül gyűjt forrást. Önöket mi motiválta?

A hazai szabályozás értelmében nem vagyunk kockázatitőke-társaság. Nálunk – az angolszász joggal szemben – nincs lehetőség arra, hogy a kockázatitőke-alapok papírjait nyilvános piacokon jegyezzék. Ezért mi befektetési holding formájában, nyílt végű, technológiai szektorban tevékenykedő befektetési társaságként lépünk a tőzsdére. Másrészt mára túllépett a piac azon, hogy kockázatitőke-befektetéseket csak zárt körben és intézményi befektetők pénzéből szabad csinálni. Már sokkal nagyobb kockázatokat fogad be, a technológiai cégek önállóan lépnek a nyilvános piacra, és magánbefektetőktől is gyűjthetnek forrást. Mi innen lépünk még egyet, és egy diverzifikált technológiai port­fóliót teszünk elérhetővé a nyilvános piacon, ami valójában kockázatkiegyensúlyozás, és sokkal inkább illeszkedik a piac érettségéhez is.

Mi a tőzsdére lépés menetrendje?

Az információs dokumentumunkat jóváhagyta a BÉT, most pedig megtörténik a cégünk regisztrációja is, ezzel nyilvános részvénytársasággá alakul az OXO Technologies Holding. Ezt követően zárt körű tőkeemelést hajtunk végre. A befektetői körrel még zajlanak a tárgyalások, de az már látszik, hogy harminc-ötven intézményi és magánbefektető vesz részt, és a tervezett egy–hárommilliárd forintos sáv közepére várjuk a forrásbevonást. A zárt körű tőkeemelés eredményeként új részvényeket is kibocsátunk, ezeket a meglévő részvényekkel együtt vezetjük be, a kereskedés pedig áprilisban kezdődhet az Xtend piacon.

A nyilvános részvénykibocsátás mikor várható?

Továbbra is ambicionáljuk, hogy a zárt körű tőkeemelést és a kereskedés megkezdését követő egy-másfél éven belül továbblépjünk a Standard kategóriába. Nem feltétlenül nagyobb tőkeemeléssel, mert nem a további finanszírozási forrás bevonása a cél, hanem a részvények likviditásának növelése. A Standard piac erre jobb lehetőséget kínál, egyes intézményi befektetőket csak ott tudunk elérni.

Korábban öt–nyolcmilliárd forint közötti forrásbevonásról lehetett hallani.

Ennyi forrást szeretnénk tervszerűen bevonni, az viszont még nyitott kérdés, hogy teljes egészében tőkeemeléssel-e. Mérlegelünk egyéb lehetőségeket, köztük egy kötvénykibocsátást is.

A jelenlegi nagytulajdonosok, köztük ön, terveznek-e értékesíteni a bevezetés után a 28,92 százalékos tulajdonrészből?

Mi, tehát a jelenlegi tulajdonosi körből azok, akik a menedzsmentben is aktívan részt vesznek, nem tervezünk részvényeket eladni. Hosszú távon szeretnénk megtartani ezt a részvényt, a további hosszú távú értéknövekedésben vagyunk érdekeltek. De elképzelhető, hogy a kisebb összeggel beszálló befektetőink a kereskedésben is aktívak akarnak majd lenni.

Az induláskor lehet érdemi forgalom az OXO-papírokban?

Az Xtend piac forgalma nem túl magas, de arra számítunk, hogy az OXO a nagyobb érdeklődéssel övezett papírok között lesz. Tudunk olyan intézményi befektetőkről, akik a tőkeemelésben nem vesznek részt, de a másodlagos piacon aktívan jelen szeretnének lenni. Egyébként is van egy ránk irányuló figyelem, és a technológiai szektor növekedési lehetősége is vonzó most. Tehát a kereskedésben is számítunk befektetői érdeklődésre, de nincs eladási nyomás, nem cél, hogy a bevezetés után komolyabb befektetők kiszálljanak. Alapvetően az a cél, hogy tovább építkezzünk.

Hány cég van a portfóliójukban?

Az információs dokumentumban azt a tizenkettőt emeltük ki, amelyek már abban az érettségi fázisban vannak, hogy az OXO Technologies Holding átvette és közvetlen tulajdonában tartja őket. Ebből két cég érettebb fázisú, a felhőalapú és szerverbérlet-szolgáltatásokat nyújtó Ser­vergarden Kft., valamint az e-kereskedelmi piacon adatalapú, személyre szabható ajánló­motorokat működtető Gravity Zrt. Mindkettő árbevétele meghaladja a félmilliárd forintot, stabilan gazdálkodnak, nyereségesek. Mellettük hét növekedési és három korai fázisú céget ismertettünk. Inkubátorunk, az OXO Labs további fél tucat korai projekt útját egyengeti, súlyuk olyan kicsi a portfólióban, hogy egyenként nem mutattuk be őket. Nehéz állóképet megjeleníteni: havonta fektetünk be és tárgyalunk cégeink finanszírozásáról, a korai és a növekedési szakaszban lévő cégek aránya is dinamikusan változik.

A tőkeemelésből származó forrásokat mire használják?

Működési költségeink és a portfólió finanszírozottsága biztosítva van, az új forrást alapvetően befektetésekre, a portfólió bővítésére kívánjuk fordítani. A kockázatosabb, korai fázisú befektetéseinkhez tavaly év végén 300 millió forint támogatáshoz jutottunk a Startup Factory programban. A tőzsdei forrásbevonást ezért a fejlettebb, növekedési fázisú befektetésekhez és akvizíciókhoz használnánk. Jó pár célpontot látunk.

Idén milyen befektetések várhatók?

A korai fázisú befektetések közül idén hatot tervezünk megcsinálni, az érettebb szakaszban járó cégeknél pedig még sok múlik azon, milyen lehetőségek adódnak. A növekedési stádiumban lévő startupok közül három is van a radarunkon. Reálisan egy-két akvizícióra kerülhet sor évente.

Milyen szempontok szerint választanak?

Magyarországi hangsúllyal, de a tágabb értelemben vett régióban kívánunk befektetni. Elemi érdekünk, hogy a lehető legnagyobb felhozatalból válogassunk. A korai fázisú cégeknél – a Startup Factory támogatása miatt is – részben meg van kötve a kezünk, ezt a forrást itthon kell felhasználnunk, de nem is bánjuk: ebben a szakaszban annyira aktív a kapcsolat a befektető és a portfóliócég között, hogy az üzleti racionalizálás is azt diktálja, olyan cégbe fektessünk, amelynek a képviselőivel, ha kell, hetente tudunk találkozni. Az érettebb cégeknél nincs ilyen megkötés, ott a kínálkozó lehetőségek a mérvadók. A piac viszonylag kis mérete miatt ugyanígy deklarált iparági fókuszunk sincs. Nagyobb arányban B2B-cégekbe fektetünk, hiszen erről a piacról könnyebb az ilyen üzleti modellt követő cégeket fejleszteni, és a mi nagyvállalati kapcsolatrendszerünk is jobban használható ehhez.

Van cég, amelyből már a kiszállást tervezik?

Van ilyen, de mivel tárgyalás alatt van a folyamat, ezekről nem mondhatok többet.

Az eddigi exitek hogyan sikerültek?

Nem zárt végű befektetési konstrukcióval dolgozunk, így nincs exitkényszerünk, úgy alakítjuk ki az egyes cégek életpályáját, ahogy az adott céghez és a megtérülési elvárásokhoz illeszkedik. Portfóliónknak jelenleg is van és lesz is egy olyan, bővülő része, amelyet tartós, stratégiai befektetésként kívánunk kialakítani. Ezekkel alapvetően azt szeretnénk elérni, hogy egy stabil nyereségtermelő képességgel rendelkező cégportfólió alakuljon ki, ahol osztalékfizetésből lehet majd megtérülést elérni. Tavaly január óta működünk holdingformában, azóta két teljes és egy részkiszállásunk volt. Az egyik kisebb céget nagyon hamar, pár hónap után értékesítettük, a befektetett tőkén 10 százalékos nominális nyereséggel. Egy másik startupban lévő érdekeltségünket a bekerülési érték háromszorosáért értékesítettük, és volt olyan cégünk is, amely olyan sikeresen működött, hogy az alapítók tőlünk vásároltak vissza valamennyi részesedést.

Ennyire egyenes lenne az út a sikerhez?

Nem akarjuk azzal ámítani a befektetőket, hogy elég beszállni a technológiai szektorba, és innentől már csak számolni kell a hozamot, mert ez ennél sokkal kockázatosabb műfaj. A cégcsoport 2014-es indulása óta körülbelül 15 százalékos a leírási arányunk, ami jóval a 25-30 százalékos iparági átlag alatt van. Emellett bőven biztosított a megtérülés, és ha tartani tudjuk ezt a leírási hányadot, az egy nagyon stabil portfólióértéket biztosíthat. Ám az ilyen fázisú technológiai befektetéseknél a portfólió szükségszerűen fog olyan elemeket is tartalmazni, amelyekben leírások keletkeznek.