Amatőrök dollárjai fűtik az alig parázsló részvénypiacot

Közel 20 százalékos mínuszban vergődik eddig idén az S&P 500 index. Ráadásul, a féléves mérleg mínusz 21 százalék volt, ami egyértelmű brummogás, s fél évszázada a legrosszabb első félidő. Negyven éve nem látott inflációs hullám söpör végig Amerikán, amit az a jogos aggodalom kísér, hogy a Fed  monetáris szigora recesszióba taszítja a gazdaságot. Sőt vannak olyan real time mutatók, melyek már most is technikai recessziót jeleznek, csak az utólagos hivatalos adatközlések miatt ez még nem látszik. 

 Sok kisbefektetők aggódva nézegeti a portfóliója egyenlegét, s nem kevesen pánikeladásokkal csúnya veszteségeket realizálnak. Csak a készpénzben bíznak, amihez az eurót is padlóra szorító dollár ereje még némi pszichológiai támogatást is nyújt.    

Kontraproduktív, ha piacomláskor a részvénybefektetéseink egyenlegét ellenőrizgetjük  – figyelmeztet Julie Virta, a Vanguard Group vezető pénzügyi tanácsadója. Shlomo Benartzi és Richard Thaler, a viselkedésközgazdaságtan professzorai azt találták, hogy minél többször nézik meg a befektetők az egyenlegüket, annál alacsonyabb lesz a hosszú távú hozamuk. Ennek nagyon egyszerű a magyarázata: a távlati célokat követő befektetők többet invesztálnak részvényekbe.

Most a nagymenők is sorra kiszállnak. Az intézményi befektetők az idei első félévben 258 milliárd dollárt vontak ki a részvénypiacokról.  A BlackRock, mely a világ legnagyobb eszközkezelője, nemrégiben figyelmeztette a befektetőket: ne próbálják megvásárolni a zuhanást. 

Amatőr befektetők azonban lehetőséget látnak a mostani piacon. A Morgan Stanley kisbefektető ügyfeleinek száma, akik az E*Trade platformot használják, júniusban 7,8 millióra emelkedett a március 7,6 millióról. Naponta átlagosan 880 000 ügyletet kötöttek. Márciusban az egyéni befektetők nettó 28 milliárd dollárnyi amerikai tőzsdén jegyzett részvényt és tőzsdén kereskedett alapot vásároltak, ami a legmagasabb havi mutató volt a Vanda Research 2014-es indulása óta. Bár április és június között, átlagosan havi 25 milliárd dollárra csúszott vissza a nettó vásárlás, még ez is több mint nyolcszorosa a prepandémiás szintnek. 2019 áprilisa és júniusa között átlagosan nettó hárommilliárd dollárt vettek havonta.

A legelszántabb kisbefektetők Rocky Balboaként ismételgetik: „nem fáj, nem fáj”. És az egyre meredekebb árfolyamlejtőn lépcsőznek tovább.

A Wall Street Journal a Dave Cooper alapkezelőt és Samantha Longshore programmenedzser példáját idézi, akik ezen a nyáron nem valációznak, s a 72 éves házuk felújítását is elhalasztották. Pedig a fürdőszobájuk egyik fala nikotinsárga az előző tulaj dohányzási szokásai miatt, és még a garázs is beázik. Ám a mostani infláció mellett, az ellátási láncokat is figyelembe véve, inkább halasztottak. Amíg van munkájuk, minden nélkülözhető dollárjukat a részvénypiacra viszik. Mivel 34 évük van a nyugdíjig, úgy vélik, ki tudják várni a felívelést. 

A pénzük nagy része indexalapokban fekszik. Ezer dollárt fektettek a kriptopiacba. És 15 ezer dollárral hizlalnak egy agyonshortolt részvényt.

Az amerikai tőzsdei lap azt is megkérdezte a minden megtakarításukat most befektető, extrémtakarékos életmódot folytató amatőr spekulánsoktól: mi lesz, ha mégsem ívelnek fel a részvénypiacok? Erre az indexalapokban hívő Natalie Storey projektmenedzser  azt találta mondani:Ha a tőzsdék mégsem emelkednek hosszabb távon, akkor nagyobb problémáink lesznek, mint a befektetéseink.