Meglépte az újabb kamatcsökkentést az EKB

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatlábakat az Európai Központi Bank (EKB) – jelentették be csütörtökön kora délután Ljubljanában. 

Hatottak az EKB-ra a kedvező inflációs folyamatok

Ezzel a döntéssel az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,4, 3,65, illetve 3,25 százalékra csökkent.

Az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába az a kamatláb, amelyet a bankok akkor fizetnek, ha egy hétre kölcsönt vesznek fel az EKB-tól, míg az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába az a költség, amelyet a bankok akkor fizetnek, ha egy éjszakára pénzt kell felvenniük a központi banktól.

A betéti rendelkezésre állási kamatlábbal pedig akkor számolhatnak a bankok, amikor egynapos betétet helyeznek el az EKB-nál.

– közölte az EKB, kiemelve, hogy „az euróövezeti inflációról beérkező információk alapján az inflációcsökkentő folyamat jó úton halad. Az inflációs kilátásokat a gazdasági aktivitást jelző mutatókban a közelmúltban tapasztalt lefelé irányuló meglepetések is befolyásolták. Eközben a finanszírozási feltételek továbbra is korlátozóak.”

A döntéshozók a szokásos frankfurti helyszín helyett ebben a hónapban a szlovéniai Ljubljanában gyűltek össze.

A hitelfelvételi költségek csökkentéséről szóló döntést indokolja, hogy az euróövezetben az augusztusi 2,2 százalékról 1,7 százalékra csökkent az infláció szeptemberben, azaz három éve először fordult elő, hogy a fogyasztói árak emelkedésének üteme 2 százalék alá csökkent.

A csökkenést elsősorban az energiaárak visszaesése okozta, bár a maginfláció – a volatilis energia- és élelmiszerárak nélkül – csupán 2,7 százalékra lassult a korábbi 2,8 százalékos szintről, azaz kissé lefelé haladva továbbra is stabilabb maradt. A szolgáltatási infláció szintén makacsul kilóg a sorból a maga 3,9 százalékával.

Mindennek ellenére az inflációs ráta 2024 hátralévő részében várhatóan 2 százalék körül mozoghat az elemzők szerint, bár kissé túl is lépheti a célt.

– mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke az Európai Unió parlamenti meghallgatásán Brüsszelben a múlt hónapban.

A sajtótájékoztató

Christine Lagarde a döntést a bejelentést követő sajtótájékoztatón egyebek közt azzal indokolta, hogy 

• a gazdasági aktivitás gyengébb a vártnál, 
• a beruházások csak lassan bővülnek, 
• míg  a háztartások kiadásai csak fokozatosan élénkülnek.

Bár a munkaerőpiac meglehetősen rugalmas az eurózónában, a felmérések a foglalkoztatás növekedésének lassulására utalnak. A gazdaság azonban várhatóan idővel erősödik, az év hátralévő részében a bérek növekedése magas, ám változékony marad.
Az infláció jövőre csökken vissza stabilan a célértékre, a dezinflációt támogatja a munkaerőköltségek csökkenő nyomása, azaz a múltbeli szigorítás hatása is. Az inflációs várakozások 2 százalékot valószínűsítenek, miközben a kockázatok inkább lefelé mutatnak. A kockázatok közé tartoznak a geopolitikai feszültségek és a gyenge beruházási adatok is.

Piaci reakciók

Mivel a tőkepiacok gyakorlatilag biztosra vették a 25 bázispontos kamatvágást, már reggel óta markáns emelkedés jellemezte az európai tőzsdéket, amely azonban új lendületet vett a döntés kihirdetése után. A német DAX délután három óra előtt 0,8, míg a francia CAC40 1,4 százalékos plusznál tart. 

A forint erősödött, az euró árfolyama néhány perccel a negyed háromra kitűzött bejelentés előtt rövid időre 400 forint alá bukott, utoljára 400,7 forint környékén járt a kurzus. A dollárhoz mérten is gyengült a közösségi deviza, mintegy 0,2 százalékkal. Az euró-dollár kereszt pontosan 1,08-nál tartózkodik.

A vezető részvények közül felpattant az OTP és a Richter árfolyama is a korábbi 1 százalékos mínuszból. Az OTP 19 255 forinton, azaz 0,7 százalékkal szerdai záróértéke alatt áll aktuálisan, míg a Richter nagyjából fél százalékkal, 11 020 forintra gyengült a szerdai zárás óta.