Baráti hangulatúnak ígérkezik az új orosz miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev e heti berlini látogatása. Vendéglátója, Angela Merkel régóta szorgalmazza a NATO–orosz csúcstalálkozók gyakoribbá tételét és egymás álláspontjának jobb megismerését olyan kényes ügyekben, mint a Kelet-Európába telepítendő amerikai rakétapajzs vagy Ukrajna és Grúzia esetleges meghívása a szervezetbe (ezt éppen Berlin ellenzi a leghatározottabban a NATO-tagállamok közül).
A német–orosz barátság mögött persze elsősorban gazdasági érdekek állnak. Németország messze a legjelentősebb gazdasági partner Moszkva számára: tavaly a kétoldalú kereskedelem értéke meghaladta az 52 milliárd dollárt, és a német cégek 3,4 milliárdot ruháztak be Oroszországban.
Az energetikai együttműködés fontosságát a balti-tengeri földgázvezeték terve mellett az is jelzi, hogy Berlinben állítólag a Gazprom ottani leánycége a legnagyobb adófizető.
Az EU-ban és a NATO-ban azonban sokan vannak, akiknek nem tetszik a német–orosz közeledés. Nem csak a két nagyhatalom között évszázadok óta őrlődő lengyelekről és baltiakról van szó; a minap például az EP is kiadott egy jelentést, amely „ökológiai időzített bombának” minősíti a balti-tengeri gázvezetéket.
Sok nyugati fővárosban nézik aggodalommal Medvegyev berlini útját, és latolgatják, milyen újabb kétoldalú projektek gyengítik majd a NATO vagy az EU egységes fellépését. TG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.