Ha valaki azt hitte volna, hogy ez a kormány képtelen a bürokrácia leépítésére, az jó nagyot tévedett. Ékes bizonyíték erre az a rendelet, amellyel az 50 milliárd forintot elérő, hosszú távú kötelezettségvállalások parlamenti jóváhagyásának szabályait módosította. A kabinet úgy döntött, hogy egyszerűsíti a dolgát, és ezentúl például nem írja elő saját magának, hogy az ilyen előterjesztéshez költség-haszon elemzést kell benyújtania, sőt, ezentúl az ilyen kérelmek esetén a finanszírozási alternatívákat sem kell összehasonlítania nettó jelenértéken.
Tekintsünk el most attól az apró körülménytől, hogy a kormány rendeleti úton határozhatja meg saját mozgásterét az államháztartási törvény eme előírásának teljesítéséhez, és lássuk meg a történetben a pozitív üzenetet. Ez pedig nem más, mint hogy a kabinet képes átérezni, mekkora terhet is jelent a sok papírmunka, mennyivel flottabbul megy az üzletmenet a felesleges előírások nélkül. Ennek persze már volt előzménye, emlékezzünk csak a parlamenti honatyák költségkeretének számlakímélő elszámolási módjára. És nyilván nem neheztelhetünk a törvényalkotóinkra azért, ha előbb saját magukon tesztelik a bürokrácia lebontásának áldásos hatásait, nehogy sokként érje a gazdasági élet szereplőit bármilyen változás.
Felesleges kekeckedésnek tűnik azok ellenvetése is, akik szerint például egy nagyvállalatnál a hasonló nagyságrendű kötelezettségvállalások esetén a tulajdonosok igenis látni akarják, megtérül-e a pénzük hosszú távon, vagy van-e esetleg olcsóbb alternatíva. Itt ugyanis az állam pénzéről van szó, ne kérjük hát számon a kormányon a profithajhász üzleti mentalitást.
Inkább bízzunk abban, hogy valóra válik a gazdasági miniszter fogadkozása, és egyszer a mi életünk is könnyebbé, egyszerűbbé válik. Mást úgysem nagyon tehetünk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.