Óriási külső nyomás és belső viták közepette formálódik az új izraeli kormány külpolitikája, amelynek ismertetését Barack Obama amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő májusi csúcstalálkozója előttre ígérik Tel-Avivban.
Az első számú kérdés az, hogy kötelezettséget vállal-e Izrael az önálló palesztin állam megteremtésére. Ezt a nyugati hatalmak alapvető feltételnek tekintik, olyanynyira, hogy az EU külügyi biztosa, Benita Ferrero-Waldner jelezte: mindaddig nem fejlesztik tovább a kétoldalú kapcsolatokat, amíg a Netanjahu-kormány nem kötelezi el magát a két államon alapuló rendezés mellett. Netanjahu válasza – „ne szabjatok nekünk feltételeket” – nem volt túl biztató.
Nem tudni azt sem, hogyan alakul a zsidó állam viszonya a térség többi országával. Szíria kapcsán például komoly törésvonalak vannak a kabineten belül: míg Ehud Barak védelmi miniszter szerint Tel-Avivnak érdeke a Damaszkuszhoz fűződő viszony rendezése, addig Avigdor Lieberman külügyminiszter szombaton azt mondta, hogy nem állnak szóba a Hezbollahot támogató szír vezetéssel. Tegnap ugyan már ő is késznek mutatkozott a tárgyalásra, de csak akkor, ha Szíria lemond a Golán-fennsík kiürítésére vonatkozó követeléséről.
Abdullah jordán király szerint a kérdés az, hogy Izrael „magányos erődítmény” marad, vagy integrálódik a térségbe. Hozzátehetjük: az is kérdés, ki mit ért integrálódás alatt. TG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.