Már most érdemes készülni a Szolvencia II-re

A Szolvencia II nevű szabályrendszer lényege, hogy a biztosítóknak számba kell venniük valamennyi őket érintő kockázatot (mint például egy természeti katasztrófa kockázata), és azokat a napi működésükbe épített folyamatok, kontrollok segítségével szükséges menedzselniük. A kockázatoknak megfelelően kell majd meghatározni a szavatolótőke nagyságát – ez az az összeg, amellyel a biztosítónak a tartalékok összegén felül rendelkeznie kell, és amely fedezetet nyújt a jövőbeli kötelezettségek kifizetésére, ha a díjak, illetve a tartalékok ehhez nem lennének elegendők.

Az új szabályrendszerre való teljes áttérés hónapokat, illetve éveket is igénybe vehet. Ennek megfelelően az Európai Unió országaiban, így hazánkban is megkezdődött az ezzel kapcsolatos felkészülés. Ennek egyik fontos elemét képezik az európai szinten készülő hatástanulmányok, amelyek fő célja, hogy felmérjék a tervezett keretrendszer hatását a biztosítókra. A legutóbbi, 2008-as hatástanulmány eredményeit a múlt év végén tette közzé az Európai Biztosítás- és Munkáltatói Nyugdíjpénztár Felügyelők Bizottsága (angol rövidítéssel: CEIOPS), a tanulmányok lefolytatásának vezetéséért felelős intézmény.

Ez a hatástanulmány főként a 2007. év pénzügyi adataira épült, és így nem mutatja a nemzetközi hitelválság következményeit. Ezért még inkább szükség van egy újabb hatástanulmányra: az idei elkészítése az áprilistól augusztusig tartó időszakban zajlik, ez felmérheti a válság hatását a biztosítók szolvenciahelyzetére.

Az európai biztosítók a 2012-es határidő közeledtével egyre komolyabban veszik a felkészüléssel kapcsolatos feladatokat, főként azért, mert a feladatok egy része jelentős idő- és erőforrás-ráfordítást igényel. Ugyanakkor, mint sok más esetben, itt is igaz, hogy a kezdeti befektetés a későbbiekben bőven megtérülhet, illetve a felkészülésben előrébb tartók akár versenyelőnyhöz is juthatnak a többiekkel szemben – például a folyamataik hatékonyságának javításával. Így a Szolvencia II a biztosítók számára komoly szemléletváltást jelenthet, amelyhez szintén hosszabb időre van szükség.

Ahhoz, hogy felmérjük, milyen hatásai lehetnek az új szabályozásnak a biztosítók életére, jó kiindulási alap, ha megnézzük a magyar biztosítók eredményeit a 2008-as hatástanulmány eredményeinek a tükrében. E tanulmány elkészítésében Magyarországról 15 biztosító vett részt.

Az új szabályrendszer kvantitatív követelményei szerint meg fog változni a biztosító eszközeinek és forrá-sainak az értékelése.

A tavalyi magyar eredmények átlagosan azt mutatják, hogy a Szolvencia II szabályai szerint a jelenlegi állapothoz képest az eszközök értéke kissé növekedne, míg a biztosítási kötelezettségeké jelentősen csökkenne. E két hatás eredőjeként a biztosítók rendelkezésre álló tőkéje átlagosan nőne, ez azonban kell is, hiszen az új szabályok szerint számított szavatolótőke-szükséglet szintén magasabb lenne.

A Szolvencia II szerint a biztosítónak lehetősége van eldönteni, hogy a szavatolótőke-szükséglet kiszámítására a sztenderd formulát (a szabályokban rögzített számítást) alkalmazza, vagy erre a célra fejleszt egy saját, belső modellt. Bár egy belső modell kialakítása bonyolult folyamat, és a modellt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) is el kell fogadtatni, annak megléte mégis lehet előnyös, mert mind struktúrájában, mind paramétereiben jobban illeszkedhet az adott biztosító üzletmenetéhez és valós kockázataihoz. Tavaly hat magyar biztosító számolt be arról, hogy már elkezdtek belső modellt építeni, és közülük kettő a hatástanulmány keretein belül meg is osztotta az annak használatával számolt eredményeit. Ezek mindkét esetben jelentősen eltértek a sztenderd formula alapján számítottól, azaz a biztosító publikált szolvenciahelyzete jelentős mértékben függhet attól, hogy használ-e belső modellt.

A PSZÁF a biztosítók kifogástalan működésének biztosítására a Szolvencia II-szabályok szerint két mutatószámot fog tekintetbe venni a tőkeszint elégségességének a vizsgálatakor. Az egyik a fent említett szavatolótőke-, a másik pedig egy minimálisan meghatározott tőkeszükséglet. A 2008-as eredmények alapján a hatástanulmányban részt vevő magyar biztosítók mindegyikének megvan a minimális tőkeszükségletnek megfelelő tőkéje, de közülük háromnak további tőke kellene a majdani szabályoknak megfelelő szavatolótőke-szükséglet kielégítéséhez.

A számszerűsíthető változások mellett legalább ilyen jelentőségűek a Szolvencia II által megkövetelt kvalitatív változások. Kötelező lesz például az összes kockázat feltérképezése, kezelésük részletes leírása, és változnak a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok is. Mivel ezek mind a Szolvencia II szabályozási logikájának a biztosító működésére vonatkozó különböző vetületeit testesítik meg, fontos, hogy a biztosító érintett munkatársai már a felkészülés kezdetétől dolgozzanak együtt a felesleges duplikációk elkerülése érdekében.

Végül, de nem utolsósorban változik a biztosítók jelentési és közzétételi kötelezettsége is: egyrészt a transzparens működés érdekében részletesebb, kiterjedtebb lesz, másrészt negyedévente kell majd számot adni a PSZÁF-nak. Ez további jelentős adminisztrációs terhet ró a biztosítókra, hacsak nem rendelkeznek olyan, a napi működésbe épített mechanizmusokkal, amelyek megfelelő háttérrel és automatizmusokkal biztosítják a jelentéstételi kötelezettségek teljesítését. Ahhoz tehát, hogy az új szabályok bevezetésekor már készen álljon a biztosító, jobb a felkészülést minél hamarabb elkezdeni.