Még mindig az adóreformra várva

Egy kormányválság és egy a gazdasági krízis kezelését és a vállalkozások támogatását zászlajára tűző új kormány megalakulása után ugyanis némileg szerény eredmény, hogy a korábbi adócsomag egyetlen ponton esett át jelentős átalakításon: az áfa a jelenlegi 20-ról nem 23, hanem 25 százalékra nő. Ezzel hazánk a legmagasabb adókulcsot alkalmazó államok egyike lesz Európában. Igaz, az új kabinet bevezet egy 18 százalékos kedvezményes kulcsot is.

Amitől a kormány a munkahelyek megőrzését, netán számuk bővülését reméli, nem új kezdeményezés. Az 5 százalékpontos járulékcsökkentés gondolata már hónapok óta kering a jogalkotás labirintusában, és a válságkezelő kormány még annyiban sem lépett előre, hogy törölje a 2009-re vonatkozó jövedelemlimitet. Köztudott ugyanis: a 32 helyébe lépő 27 százalékos járulékteher az idén csak a második fél évben érezteti hatását, és akkor is csak a bérek első 143 ezer forintjánál. Pontosan ugyanez szerepelt a Gyurcsány-kormány tél végén benyújtott adócsomagjában is.

Nincs változás abban sem, hogy a személyi jövedelemadó (szja) sávhatára a jelenlegi 1,7 millióról már az idén, visszamenőleges hatállyal 1,9 millióra emelkedik. Ez azonban nemcsak új keletű adócsökkentésnek nem nevezhető, hanem jelentős könynyítésnek sem. Az szja-sávhatár valorizációja ugyanis évek óta várat magára, az emeléssel tehát régóta esedékes „adósságát” törleszti részben a kormány.

A hétfőn sikerrel lebonyolított, a korábbi adómódosításokat módosító szavazások után tehát ezekkel a változásokkal számolhatunk az idén. Úgy tűnik, az államigazgatás még a lendületes reformereknek is szárnyát szegi. Oszkó Péter nemrég kinevezett pénzügyminiszter néhány hónapja – még mint a Reformszövetség adómunkacsoportjának vezetője – olyan módosítások mellett tört lándzsát, mint a már 2009-ben bevezetendő 5 millió forintos szja-sávhatár, amely 2011-től 15 millióra emelkedik, vagy mint egy összességében 10 százalékpontos járulékcsökkentés. Igaz, azt a magyarázatot, hogy a válság mélyülésével beszűkülnek a manőverezési lehetőségek az adómódosítások terén, nehéz cáfolni. Marad hát az az új pénzügyminiszter által is hangoztatott remény, hogy a növekedés megindulása esetén a kiadások lefaragásával előteremtett mozgásteret tényleges adócsökkentésekre lehet fordítani.

Az sem csoda ugyanakkor, hogy a jó néhány adóreform-kezdeményezés bukását megélő magyar társadalom és gazdasági élet már nem túl fogékony az ilyen, a jövő homályába vesző kormányzati ígéretekre. Ráadásul a kabinet éppen hétfőn gyomlálta ki az adótörvények módosításából az összes, 2010-re vonatkozó javaslatot. Katona Tamás pénzügyi államtitkár szükségesnek is érezte, hogy felszólalásában leszögezze: a kormány nem állt el az átalakítások megvalósításától, néhány héten belül – kisebb módosítások után – a parlament elé kerülnek.

Az tehát, hogy az adócsökkentés jövőre is csak álom marad-e, néhány héten belül kiderül. Az előjelek felemásak: a Reformszövetség 2010-re és 2011-re a járulékok további, összesen 5 százalékpontos csökkentését javasolta, erre azonban kevés az esély. Az azonban borítékolható, hogy a jövedelemlimit e téren megszűnik, így a 27 százalékos járulékteher 2010-ben már a bérek egészére érvényesül. A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány javaslatának is részét képezte, tehát minden bizonnyal megszűnik a vállalkozások különadója. Valójában azonban a 4 százalékos elvonás „beépül” a társasági adóba, utóbbi mértéke ugyanis 16-ról 19 százalékra nő (a Reformszövetség 18 százalékos kulcsot javasolt), és jelentősen szűkülnek az adóalap-korrekciós lehetőségek. Ha erre valóban sor kerül, az átalakítás sok vállalkozásnál akár a terhelés növekedéséhez is vezethet. Ami a magánszemélyeket illeti: a Gyurcsány-kormány 3 milliójával szemben az új kabinet 4-5 millió forintos sávhatárt helyezett kilátásba az szja-ban, ez mindenképpen az adóterhelés csökkenését vetíti előre. Üröm az örömben, hogy a tervezett bruttósítás automatikusan több mint negyedével „megemeli” az adóalapot, így a sávhatárnövelés hatásának egy része elvész. Ugyanez igaz az szja-kulcsok néhány százalékpontos csökkentésére is. A bruttósítás nemcsak lenullázza a kulcsok lefaragásának hatását, hanem éppen hogy növeli a fizetendő adó mértékét. Rossz hír az is, hogy a legutóbbi tervek szerint jövőre sem szűnik meg a magánszemélyek különadója.

Az adókedvezmények terén az új kabinet is jelentős szigorításokra készül, ugyanakkor úgy tűnik, van kormányzati nyitottság a természetbeni juttatások megadóztatásának újragondolására. Mivel Oszkó Péter már szakértőként is az eva és az ekho megszüntetése mellett tört lándzsát, erre biztosan számítani kell, kérdés, hogy mikor. Az utóbbi időben ugyanakkor csend honol a helyi iparűzési adó megszüntetése körül, holott ez számos szakértő, köztük a Reformszövetség javaslataiban is fajsúlyos helyen szerepelt.