Mit vár az új csődszabályozás életbelépésétől?

Filip György. A Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke. Kételyek. „Reményeim szerint a csődszabályozás új változata lehetőséget ad arra, hogy a tisztességes vállalkozóknak esélyük legyen a cégük megmentésére. Az eddigi szabályok abba az irányba hatottak, hogy a vállalkozás kiürítése után felszámolásba döntsék a vagyontalan társaságot. Ezt eddig minden különösebb következmény nélkül megtehették, sőt, bizonyos személyek, vállalkozások erre a területre szakosodtak. Az ilyen visszaélések kivédése érdekében a jelenlegi tervek növelik a vezetői és tulajdonosi felelősséget, a számonkérhetőséget. Ezek érvényesülésével kapcsolatban azonban – az eddigi bírósági gyakorlat tükrében – vannak kétségeim. Az egyszerűsített eljárások várhatóan gyorsabban, így költségtakarékosabban fejeződhetnek be az új szabályozás következtében.”

Parragh László . A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Vagyonvédelem. „A törvényjavaslat nyomán jobban érvényesülhet a csődeljárás adósságrendező funkciója. A módosítások várhatóan arra inspirálják mind az adóst, mind a hitelezőt, hogy erősödjön az adós vállalkozás vagyonának védelme. Amennyiben nem egy teljesen kiürített gazdasági társaság kerül nehéz helyzetbe, úgy reális esélye lehet a hitelezőkkel való egyezségkötésre. A sikeres csődegyezség a piaci partnereknél – a felszámolási fenyegetéssel, illetve a ténylegesen megindított felszámolásokkal szemben – jobban elősegítheti kinnlevőségeik csökkentését, és lehetőséget ad a csődhelyzetbe került cég túlélésére. A csalárd magatartások esetére bevezetett szankciók – amenynyiben azokat valóban alkalmazni fogják – csökkenthetik a felszámolási eljárásokban tapasztalható visszaéléseket.”

Csorbai Hajnalka. Az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója. Hozzáállás. „Az eddigi évek gyakorlata szerint tízezer fizetésképtelenségi eljárásból csupán 10-15 volt csődeljárás. Bár az új javaslat alapján nemcsak az adós nyújthat be kérelmet csődeljárás lefolytatására, hanem a hitelező is, félő, hogy a Magyarországon oly jellemző »dögöljön meg a szomszéd tehene is« hozzáállás miatt a hitelezők még mindig inkább a felszámoltatást választják. A Cégközlönyben történő közzétételek felgyorsulása miatt várhatóan felerősödik a partnerfigyelés iránti igény, hiszen a hitelezőknek minél előbb reagálniuk kell az eljárás közzététele után az igénybejelentéssel. Üdvözlendő, hogy az adós vezetőjének felelőssége, illetve a vele szemben alkalmazandó szankciók is erősödnének, bár nem látni, milyen hatóság és mi alapján ellenőrzi ennek betartását.”

Auer Katalin. A Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa. Ellentmondások. „A csődjogi szabályozás reformjával a hitelezők egyetértenek, a megvalósítás eszközrendszerével azonban nem minden esetben. A csődeljárá-sok száma várhatóan növekedni fog. Kétséges, hogy ebből mennyi lesz a sikeres reorganizáció. Az adós, a hitelezők és a vagyonfelügyelő közötti érdekegyensúly megteremtéséért további munkára lenne szükség. A törvényjavaslat elkészítésével az igazságügyi tárca rendkívüli erőfeszítést tett néhány hét alatt, de az átfogó módosításhoz – a kérdés komplexitása miatt – több időre, elmélyültebb szakmai egyeztetésre lett volna szükség. A javaslat belső ellentmondásai miatt például nem lehet kivédeni, hogy a reorganizáció valós esélye nélkül, a felszámolás elől haladékot keresve menjenek be cégek a csődeljárásba.”

Szirmai Péter. A Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatója. Remények. „Előre borítékolható, hogy azoknak is igazuk lesz, akik a törvény alkalmatlanságát, fogyatékosságait hangoztatják, és azoknak is, akik a pozitív vonásait emelik ki. Az egyik legkritikusabb ágazat az építőipar. Itt a kis- és mikrovállalkozások egészen bizonyosan elégedetlenek lesznek ezzel a csődtörvénnyel is. Az ágazat problémáját azonban aligha lehet csődszabályozással megoldani. Itt az is kérdéses, hogy a komplex megközelítés helyetti toldás-foldás egyáltalán beválthatja-e a hozzá fűzött reményeket. Más ágazatok közepes és nagyvállalatai feltehetőleg üdvözölni fogják az új törvényt, hiszen némileg átláthatóbb, közérthetőbb, racionálisabb formában tartalmazza teendőiket és adja meg a szükséges védettséget a csődeljárás idejére.”