Egyre kevesebbet érnek a fizetések

A válság miatt visszafogott béremelések kedvez inflációs szempontból, azonban a belső kereslet további szűkülését okozzák. Igaz, a belső piac befagyása az egyensúly javulását idézi elő, ennek azonban csak kevesen örülnek. A szakértők egyelőre a távoli jövőbe teszik azt, amikor a magyar gazdaság ismét növekedni lesz képes, még évekig az EU átlagos teljesítményét sem érjük el.

Az áprilisi bruttó átlagkereset valamivel 200 ezer forint felett volt, ez 3,5 százalékos emelkedésnek felel meg a tavalyi azonos időszakhoz képest – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal. A nettó kereset még ennél is lassabban, 2,7 százalékkal növekedett, ez az infláció mértékét sem éri el. Az első négy hónap átlagában – a jelentős januári csökkenés miatt – alig érte el az egy százalékot a bruttó béremelkedés, a nettó pedig az alatt mozog. Az átlagos reálkereset az idei első négy hónap átlagában 2,2 százalékot esett, és szakértők szerint éves szinten sincs esélye arra, hogy a pozitív tartományba kerüljön.

Három hazai kutatóintézet is kiadta új gazdasági előrejelzését, és ezek jóval pesszimistábbak, mint tavasszal. A GKI és az Ecostat 6,5, a Kopint-Tárki 6 százalékos GDP-visszaesést prognosztizál erre az évre, de még 2010-re sem várnak érdemi növekedést. Míg az európai recessziós tendenciából nem lógunk ki, addig az egyensúlyi mutatók terén a korábbiaknál sokkal jobb pozícióba kerülhetünk. A külkereskedelem mérlege az óriási importvisszaesés miatt ugyanis minden korábbinál nagyobb többletet érhet el.

A kiskereskedelem forgalmának volumene 4,1 százalékkal esett vissza áprilisban – közölte a KSH. Az amúgy sem magas tavalyi bázishoz képest egyre nagyobb csökkenést mutat a szektor, az év első négy hónapjának átlagában 3,4 százalékos keresletszűkülés jellemezte a belföldi piacot. Még mindig az élelmiszerek forgalma esik kevésbé. BD