Az utcai összecsapások intenzitásának alábbhagyása ellenére hosszú ideig elhúzódhat még a hatalmi harc Iránban. A jelek szerint Mahmúd Ahmadinezsád, a vitatott körülmények között újraválasztott államfő a Nyugattal szembeni retorikáját is eszközként igyekszik felhasználni a belpolitikai manőverezésben. A megmozdulások szításában betöltött külföldi (főleg brit) szerep firtatása ugyanis megerősítheti az elnök támogatottságát a konzervatívok körében.
Több nyugati vezető éppen ezért igyekszik is csínján bánni a Teheránnak címzett kritikákkal. Obama amerikai elnök is csak a tüntetők elleni durva fellépést kérte számon az iráni vezetésen, a választások lebonyolításával és a szavazatszámlálással kapcsolatban nem fogalmazott meg kételyeket. És bár Ahmadinezsádnak ennyi is elég volt ahhoz, hogy Bushhoz hasonlítsa Obamát, az új amerikai kormányzatnak a diplomáciai kapcsolatok elmélyítésére tett ajánlata továbbra is érvényes: Washington békés megoldást szeretne találni az iráni atomprogram körüli vitában.
A legnagyobb kérdés talán az, hogy az ellenzék mögött álló kulcsszereplő, Ali Akbar Rafszandzsani korábbi elnöknek sikerül-e elég támogatót szereznie a vezetői körökből a nyílt konfrontációhoz. Az általa vezetett, vallási elöljárókat tömörítő szakértői tanács ugyanis elvileg elmozdíthatja a helyéről az elnök szövetségesét, Ali Khamenei ajatollahot, az ország legfőbb vallási-politikai vezetőjét. BÁ
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.