Irány: kelet

Afganisztánba és Pakisztánba látogat a napokban Ahmet Davutoglu török külügyminiszter, hogy megvitassa a tálib lázadók elleni hadműveletek kilátásait és általában véve a két „testvéri” iszlám ország helyzetét. A múlt héten amerikai diplomatákkal egyeztetett a közép-ázsiai konfliktusról a május eleje óta hivatalban lévő Davutoglu, aki ezzel is igyekszik demonstrálni a török külpolitika Európa-központúságának megváltoztatását.

Ankara „keleti fordulatát” részben az indította el, hogy egyre kevésbé tűnik reálisnak az ország EU-csatlakozása. A tárgyalások csigalassúsággal haladnak, és Franciaországtól Németországig több fontos tagállamban is jelezték vezető (konzervatív) politikusok: nem hajlandók teljes jogú uniós taggá fogadni az óriási, iszlám lakosságú Törökországot. Olli Rehn bővítési biztos időről időre a csatlakozáshoz szükséges reformok gyorsítását kéri számon a 2003-ban európai integrációs szlogenekkel megválasztott Recep Tyyip Erdogan kormányától, ám a felmérések szerint a törökök egyre inkább úgy érzik: akkor sincs esélyük bekerülni a blokkba, ha minden feltételt teljesítenek.

Ilyen helyzetben természetes reakció a török külpolitika „diverzifikálása”, ez – különösen az izraeli–palesztin viszályban végzett közvetítés – érezhetően emelte Ankara tekintélyét az iszlám világban. Ez pedig az eddiginél is fontosabbá teszi az EU számára, hogy jóban legyen Erdogannal. TG