„Félő, hogy egy újabb bürokratikus lépéssel csökkentik a bürokráciát”

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője
Odafigyelés
„Az adminisztrációs teher csökkentése fontos célkitűzés, ám odafigyelést igényel, hogy a változások ne csorbítsák a hatósági ellenőrzési és tervezési szempontokat. Egy példával: ha kikerül a családi adókedvezmény mértékéről szóló sor a bevallásokból, nem fogjuk tudni, mennyibe is kerül ez a szociálpolitikai lépés, így nehézkessé válik a következő évi költségvetés tervezése is. A könyvvizsgálati kötelezettség határának megemelése valóban könnyebbség a cégek számára, ám elgondolkodtató, hogy végül a magyar társaságok csupán mintegy 5 százaléka rendelkezne ilyen hitelességnövelő kimutatásokkal. A bevallások számának csökkentése komoly megtakarítást hozhat, ám egyelőre nem látszik, mennyit.”

Erdős Gabriella, a PwC cégtársa
Hiányzó részletek
„A bürokrácia csökkentésével csak egyetérteni lehet. Egyelőre azonban itt is hiányoznak még a részletek. Az máris látszik, hogy a tervek között szerepelnek korábbi ötletek is, ilyen például az átutalások és hatósági folyószámlák számának csökkentése. Ugyanakkor már évekkel ezelőtt felmerült az a nehézség, hogy az adóhatóság nem tudja elkülöníteni ezeket az összegeket, különösen, ha azok egy része nem is őt illeti: a személyi jövedelemadóból az önkormányzatok is részesülnek. Hiába spórolunk tehát az átutalási költségen, ha ezzel együtt szükségessé válik valamiféle »átutalásrészletező« dokumentum benyújtása. A kérdés tehát mindig az, hogy a teljes vertikumon valóban csökken-e az adminisztratív terhelés.”

Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára
Nettó hatások
„Alapvetően jó iránynak tartom a bürokráciacsökkentést, ez rá is fér a magyar gazdaságra. A kijelölt területekkel is egyetértek, az adózással és a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztratív terhek a legjelentősebbek. Az még nem látszik, hogy az intézkedések milyen hatékonyan képesek kezelni a problémákat, ezért nem lehet pontosan megítélni, hogy mennyi lesz az ezekből eredő megtakarítás, a leírt számok nem kőbe vésettek. Azzal is számolni kellene például, hogy ha sikeres lesz a program, akkor az állami szférában feladatok, munkahelyek szűnnek meg. A csomag foglalkoztatási hatásával kapcsolatban tehát nettó hatást kell vizsgálni, és nemcsak azt, ami a vállalkozásoknál jelentkezik.”

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója
Könnyen visszafordulhat
„Egyetértek a bürokráciacsökkentés szükségességével, de ehhez a valós számokból kellene kiindulni. A kormányzat által jelzett több ezer milliárdos megtakarítás a nemzetközi felmérések alapján nem reális, azonban itt olyan számokról van szó, amelyeket még utólag is lehetetlen pontosan megállapítani. Az tény, hogy az adóbevallások száma, gyakorisága és mennyisége jelentős terhet ró a vállalkozásokra. Az sem triviális, hogy a cégeknek kelljen mindig mindent igazolniuk az állam felé, amit egyébként a különböző nyilvántartásokból amúgy is lehet tudni. Ettől lelkileg is megkönnyebbülés lenne szabadulni. Arra azonban figyelni kell, hogy a dereguláció könnyen visszafordulhat, ha előre nem látott hatások jelentkeznek.”

Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezetője
Külső segítség
„Az elv maga csodálatos, mindenki csak üdvözölni tudja, ugyanis tényleg ránk fér egy ilyen típusú változtatás. Az viszont félő, hogy jó magyar szokás szerint egy újabb bürokratikus lépéssel csökkentik a bürokráciát. A valódi hatékonyságnövelésre a jogalkotónak célszerű lenne egy az üzleti világban már jó ideje bevált megoldást alkalmaznia: egy külsős, független szervezettel kellene felméretni és átvilágíttatni a rendszert, amely javaslatot tenne a további működésre. Magát a tervezetet én is a sajtóból ismerem még csak, de a már publikált elemei közül a legmeglepőbb és a legfurcsább az lehet, hogy milyen keményen hathat a munkavállalókra a bürokráciacsökkentő csomag. Ezt majd meglátjuk.”