Ez a lett út

Az ország az EU-tagállamok közül az elsők között folyamodott nemzetközi segítségért, miután a válság hatására az ingatlanbuborék kipukkant, és Európa egyik leggyorsabban bővülő gazdasága 2008-2009-ben gyakorlatilag összeomlott. Akadtak negyedévek, amikor a GDP közel 20 százalékkal, a beruházások volumene pedig 40 százalékkal zuhant éves összevetésben.

A lett út a megszorítások útja volt. A kormány az államon kezdte a karcsúsítást: a hivatalnokok mintegy fele veszítette, illetve veszíti el állását, a maradók fizetése nagyjából harmadával csökkent. A bankokra nem vetettek ki extra terheket – viszont a pénzintézetek is komoly áldozatokat hoztak, hogy a hatalmas lakáshitel-állomány kilakoltatások nélkül kezelhető maradjon.

Az összesen 7,5 milliárd eurós IMF-keretből végül csak 4,4 milliárd eurót (3 milliárd lat) használtak fel, miután „az ország gazdasági és pénzügyi helyzete stabilizálódott és javult”. A makroadatok is ezt támasztják alá: az ingatlanárak immár újra emelkednek, a beruházások volumene – nagyrészt az EU strukturális alapjainak köszönhetően – az idei második negyedévben több mint 20 százalékkal nőtt, a gazdaság tavaly 5,5 százalékkal bővült. Igaz, az ütem lassul, 2012-re már „csak” 3,5 százalékot mutatnak az üveggömbök.

A legnagyobb tartozást azonban még nem sikerült rendezni. A munkanélküliség, amely 2007-ben még alig haladta meg az 5 százalékot, jelenleg is 15 százalék körüli. Ez persze még mindig alacsonyabb, mint a két évvel ezelőtti, 20 százalék fölötti szint – ha azonban figyelembe vesszük, hogy a válság miatt a munkaképes lakosság több mint 15 százaléka külföldre távozott, akkor javulásról még nem beszélhetünk. A ráta lényeges csökkenésére már csak az eurózónához való csatlakozás után kerülhet sor.