Magasabb a fájdalomküszöb az euró/forint árfolyamban

A hitelezés dinamikája azonban továbbra is gyenge, a pénzügyi rendszer emiatt nem képes tompítani a gazdaság visszaesését.
A hitelezés helyzetéről szóló áttekintés szerint a bankok különösen a vállalati szektorban vonakodnak hitelezni. Ez nem a tőkével való ellátottságukból vagy likviditási helyzetükből, sokkal inkább az óvatosságukból fakad. Igaz persze, hogy a keresleti oldal sem segít, hiszen a vállalati befektetések és a bizalom szintje egyaránt alacsony. A felmérés szerint a vállalati szektorban a hitelezés valószínűleg 2015-ig zsugorodni fog, és ezen a helyzeten az eddigi kamatcsökkentések sem valószínű, hogy javítanak.

A háztartási szektorban az MNB nem a kínálati, hanem keresleti oldalon látja a hitelbővülés fő akadályát. A kínálati oldalon a kormány által támogatott jelzáloghitelek kamatköltsége jelenleg 4-5 százalékponttal alacsonyabb a jelenlegi kamatoknál. A háztartások mérlegalkalmazkodása azonban még tart, és a jegybank ezzel magyarázza, hogy a nettó hitelállomány a szektorban 2015-ig szintén zsugorodni fog, bár valamivel lassabb ütemben, mint a vállalati szektorban.

Az MNB szerint a magyar bankrendszerben csak szerény mértékű a feszültség, de– a profitabilitás alacsony szintje és a helyi bizonytalanság következtében – továbbra is a növekedés kerékkötője.
A jegybank becslése szerint a bankszektor 2006 és 2008 között nagyjából 2 százalékponttal járult hozzá a GDP-hez, azóta viszont – egy 2010-es rövid intervallumot leszámítva – már negatív irányban befolyásolta a GDP-t. A bankrendszer tehát jelenleg gyorsítja a visszaesést. Nehezen látható, miként zökkenthető ki az ország a lassú növekedés kerékvágásából, amíg ez a helyzet nem változik meg.

Milyen következményekkel jár mindez a monetáris politikára nézve?
A jegybank jelentése világossá teszi: a kamatdöntések a hitelezési dinamikára csupán marginális hatást gyakorolnak. A folyamatos mérlegalkalmazkodás és az óvatosság – úgy a bankok, mint a hitelfelvevők részéről – sokkal többet nyom a latban, mint a kamatok szintje. Ebben a tekintetben tehát a monetáris átviteli csatorna gyenge – de ebből nem következik szükségszerűen, hogy nem kell csökkenteni a kamatokat. Mi több, éppenséggel a további kamatcsökkentés mellett szóló érvelés is alapozható rá – szerintünk a monetáris tanács galambjai valószínűleg így is gondolják.

A pénzügyi rendszer ellenálló képessége a legutóbbi jelentés közzététele óta jelentősen javult: a bankok likviditási helyzete megfelelő, és olyan tartalékokkal rendelkeznek, amelyek elégségesnek látszanak akár extrém megrázkódtatás esetére is. Igaz ugyan, hogy a tőkekivonás folytatódik, de a bankok kevésbé vannak ráutalva a devizaswap-ügyeletekre. Az üzenet tehát nagy vonalakban a következő: miközben a mérlegalkalmazkodás Magyarországot aránytalanul erősebben érinti, mint a régió többi országát, a stabilitással kapcsolatos aggodalmak a korábbiakhoz képest enyhültek.

Ehhez hozzátehetjük: a speciális devizaárfolyam-szintekkel kapcsolatos félelmek is megváltoztak, az euró/forint kurzusban például a „fájdalomküszöb” az elmúlt hónapokban magasabb lett. Ez pedig a központi bank számára azt jelenti, hogy a kamat tovább csökkenthető, a forintárfolyam miatt pedig nem kell annyira aggódni, mint korábban.
A legutóbbi ülésen a monetáris tanács a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.

A közlemény szerint az ütem lassulhat, az irányvonal azonban egyértelmű, így továbbra is kitartunk prognózisunk mellett, amely szerint 2013 nyarára 5 százalékra csökkenhet Magyarországon az irányadó ráta.