Se veled, se nélküled

A „visegrádi 4-ek” hitet tettek az atomenergia jövőbeni fejlesztése, alkalmazása mellett, ami úgy érkezett, mint derült égből a villámcsapás. A kiáltvány időszerűsége és indokoltsága különösebb magyarázatot nem kapott.

A „visegrádi 4-ek” atomenergia melletti állásfoglalásától függetlenül a Linkley Point angol atomerőmű építése hamarosan elindul. A tervezett erőmű 2x1600 MW kapacitású lesz, és az angol kormány 92 font/1000 kW-ban (körülbelül 32 forint/kWh) rögzítette a garantált átvételi árat. A nyilvánosságra hozott projekt beruházási költsége 16 milliárd font, a mai árfolyamon számítva mintegy 5500 milliárd forint lehet. Jóhiszeműen feltételezve, hogy a tervezett erőmű a pénzügyi keretek között és határidőre elkészül – amelyre még soha nem volt példa – önmagában is a jelenleginél jóval magasabb árakat feltételez. A jelenleg olcsónak látszó atomenergia a jövőben meglehetősen drágának tűnik, a mostani termelői árak több mint kétszerese.

A 2005-ben elindított finn atomerőmű-építés pedig – amelynek beléptetését 2009-re tervezték – várhatóan csak 2016-ra készülhet el. Az induló beruházási költség pedig a tervezett 4,2 milliárd euróról a legfrissebb prognózis szerint 15 milliárd euróra prognosztizálható.

A friss információk hozzásegíthetnek bennünket a „visegrádi 4-ek” állásfoglalásával politikai hátszelet kapott paksi atomerőmű építési költségeit és időigényét illetően. A japán atomkatasztrófa után a biztonsággal összefüggő műszaki, mérési, ellenőrzési követelmények, különösen az EU-ban, drámaian növelték a költségeket és a megvalósítási időt, ráadásul a kívánatos technikai, technológiai megoldások még csak most kezdenek kialakulni. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a paksi atomerőmű bővítésének költség és időigénye a finn projekthez közelít. A magasabb költség például a hosszú megvalósíthatóság, a fejlett országok 2-3 százalékponttal meghaladó kockázati felárak, valamint a leértékelődő forint miatt aligha kerülhető el.

A hivatalos kommunikációban hangoztatott paksi „olcsóság” alapvetően két tényezőn alapszik. Egyrészt, a hazai atomerőmű megvalósítása idején sajátos, KGST-n belüli elszámolás funkcionált, amely aligha valós megvalósítási költségeket tükröztek. Másrészt, az aktivált eszközök leírása az elmúlt negyed században lényegében megtörtént. A jelenlegi egységköltségek tehát a reális megítéléshez nem igazán nyújtanak megbízható alapot.

A hazai atomenergia és a megújuló energiaforrások megítélésénél különösen fontos kérdés a fejlesztési források előteremtése. A villamosenergia-termelés a nemzetgazdaság legeszközigényesebb ágazata, ezen belül különösen a nagy az atomenergia és a megújuló energiaforrásoké.

A jelenleg – és várhatóan évtizedes kitekintésben – a fejlesztési források szűkössége gazdaságunk legfájóbb pontja. A beruházási ráta 17-18 százalékra csökkent, a nemzetközi tőkebeáramlás leállt, és a jelenlegi uralkodó negatív külföldi megítélés a fejlesztési forrásokat szigorú keretek közé szorítja. A magas állami eladósodottság – figyelembe véve a hosszú megtérülési időszakot is – az atomenergia-fejlesztés nem tűnik felhőtlen energiapolitikai törekvésnek.

Ezzel szemben az „állatorvosi lóként” tekinthető finn erőmű élettartalma alatt termelt villamosenergia egységköltsége csupán 3,5-3,9, míg a jelenlegi német napenergiára alapozó villamosenergia-termelés egységköltsége 16,5-21,5 eurócentre becsülhető, vagyis az eltérés közel ötszörös. A gyorsan fejlődő technika miatt évtizedes kitekintésben a költségarányok változhatnak. Ám sem az atomenergia – különösen a megújuló energiaforrások beemelése a villamosenergia mixbe – a villamosenergia árát nem teszi olcsóbbá, sokkal inkább drágítja azt.

A mindent eldöntő kérdés inkább az, hogy a valószínűleg dráguló villamosenergiát milyen hatékonysággal vagyunk képesek hasznosítani az üzleti szféra versenyképességének elősegítése és a lakossági jólét előmozdítása érdekében. Az egységnyi energiával előállított új értéknek és „a lakossági jólét” növelésének alapvető energiapolitikai célkitűzésnek kell lennie.

VG-Páholy-tagok: Bartha Attila, Bod Péter Ákos, Hegedűs Miklós, Veres Zsolt.

Megjelenés minden szerdán.