Mikor lendülhet fel Magyarországon a lakáshitelezés? Szakértők válaszolnak

Rajna Gábor, a K&H Bank marketingigazgatóságának vezetője
„Az MNB 2013-as adatai már azt mutatják, hogy a tavalyi évben negyedévről negyedévre növekedtek az új lakáshitel kihelyezések. Ennek a növekedési tendenciának a folytatódását várjuk idénre is. Az elmúlt években közel 2000 milliárd forint értékű lakásvásárlási, építési keresletet halasztottak el az emberek a bizonytalan kilátások miatt. A javuló várakozásokkal párhuzamosan, a lakáspiac élénkülése is elkezdődött, így az elhalasztott kereslet kielégítése középtávon mintegy 1000 milliárd forint hitelkihelyezéssel párosulhat az elkövetkező években. Ugyanakkor a már meglévő lakáshitelek refinanszírozása is előtérbe kerülhet a történelmi mélyponton lévő lakáshitel kamatok miatt.”

Tokodi Gábor, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese
„Az állami támogatás kedvezően mozdította meg a piacot, gyógyulásra utaló jelenségeket tapasztalunk. Fokozatos kilábalásra számítok az elkövetkező években. Az egyes szegmensekben már elért javulás kiszélesedhet, hiszen évek óta halasztódnak beruházások, családi élethelyzeteket oldanak meg a tranzakciók, modernizálással pedig takarékos és komfortos épületeket nyerhetünk. Már belépésre ösztönöz az alacsony kamatszint, a versenyző és áttekinthető hitelválaszték, valamint az olcsó ingatlan. A hitelezést is segíthetik az olyan további állami ösztönzők, mint a félszocpol, a panelprogramok, a kisebb házak korszerűsítési pályázata, vagy a közszférás dolgozók kamatmentes lakáskölcsöne.”

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője
„Már a tavalyi év végén volt némi élénkülés a lakáshitelezésben, de ez csak az évtizedes mélypontot jelentő bázishoz képest mutat „fellendülést”, a válság előtti szinthez képest még 80 százalékos a visszaesés. A fordulatot segíthette az állami támogatású lakáshitelek kiterjesztése és a jegybanki kamatcsökkentéseket követően egyre olcsóbbá váló piaci finanszírozású hitelek, azonban az érdemi fordulathoz, a válság előtti szint eléréséhez még hosszú évek kellenek. Ennek alapvető feltétele egyrészt a háztartások jövőbe vetett bizalmának növekedése, a növekvő foglalkoztatás és bérek. Szükséges a mérlegkiigazítás folytatása is, a megtakarítások felépítése, ami szintén hosszú folyamat.”

Kiss Tamás, a Budapest Bank jelzáloghitel termékmenedzsere
„A lakáscélú hiteleken belül a piac túlnyomó részét a használt lakások adásvételére felvett kölcsönök teszik ki, és a jövőben is a használt lakások vásárlására irányuló jelzáloghitelek iránt növekedhet az érdeklődés. Ennek megugrását támogathatja a „félszocpol” régóta várt megjelenése, illetve az, ha az otthonteremtő kamattámogatott programot meghosszabbítanák, feltételeit javítanák. További feltétel a lakosság jövedelmi helyzetének javulása, és a hitelfelvétellel szembeni bizalmatlanság enyhülése is. Mindezek óvatosságra intenek bennünket, így az elkövetkező 2-3 éves távlatban inkább a lakáshitelezés stagnálására, esetleg mérsékelt növekedésére számítok, az igazi fellendülés hosszabb távon várható.”

Becsei András, az OTP Bank lakossági igazgatóságának ügyvezető igazgatója
„A válság kezdete óta tartó pangás az ingatlan- és lakáshitel-piacon tavaly februárban érte el eddigi mélypontját, azóta enyhe növekedés tapasztalható. Sem a lakáskínálat, sem a hitelkínálat tekintetében nincsenek korlátozó tényezők. A hitelkereslet azonban még mindig igen gyenge. Az ingatlanpiac élénküléséhez nagyon sok minden adott, de néhány lépés még várat magára, ilyen a jelenleg létező két kamattámogatott hitel típus összevonása az előnyeik megtartásával. Az idei évben azt várjuk, hogy a piacon és a banknál is óvatos emelkedés fog bekövetkezni az ingatlanfedezetű hitelek tekintetében. Ezt segíthetik a korábbiaknál alacsonyabb kamatkörnyezet és a banki akciós ajánlatok.”