késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Amortizálódik a magyar lakásállomány
– Tavaly nyár óta egyfolytában az építőipari termelés bővüléséről ad hírt a Központi Statisztikai Hivatal. Az ágazat azonban korántsem elégedett az eredményekkel, hiszen az épületek építését végző alágazat teljesítménye a legfrissebb júniusi összesítés szerint csak 2,4 százalékkel bővült, míg az egyéb építményeké 18 százalékkal.
– Az elégedetlenség egyik oka a hazai építőipar hét éves mélyrepülése, vagy ha úgy tetszik, válsága, ami miatt nagyon mélyen van az a bázis, amelyhez a KSH méri a legfrissebb eredményeket. Másrészt az épületek építésével foglalkozó alágazat tavaly ugyan némileg följebb lépett a mélypontról, de ez annak volt köszönhető, hogy a hét éves uniós pénzügyi ciklus utolsó évében viszonylag sok nyertes projekthez lehetett uniós pénzt lehívni épületépítési feladatokra is. Ezek közé tartoztak kórház- és oktatási létesítmény rekonstrukciós programok, sportlétesítmények.
A pénzügyi ciklusok mindig beruházási ciklusokkal járnak együtt: az elején nehezebben indul, a végén mindig van egy hullámhegy. Most tehát, hogy új pénzügyi ciklust indít az unió azt látjuk, hogy az uniós források nem mozdulnak. Ha Brüsszel a közeljövőben eldönti, milyen kategóriákban mennyi forrást biztosít, a magyar kormány talán már szeptemberben ki tudja írni azokat a pályázatokat, amelyek építési beruházási feladatokat is rögzítenek. A legjobb esetben az év végén vagy a jövő év elején jut el az épületépítési ágazat a szerződéskötésig.
– Ágazati elemzések szerint az iparág növekedése alapvetően az Unióból finanszírozott állami, önkormányzati megrendeléseknek köszönhető. Mi történne, ha jelentősen csökkennének az ilyen uniós pénzek?
– A gazdaság lényegesen kisebb mértékben élénkülne. Ha nem bővül a gazdaság, ugyanakkor nincs egy fizetőképes középosztály, akkor az építőipar nem lehet bizakodó. A magyar építőiparnak legjobban a lakossági megrendelések hiányoznak. A nyugat-európai országok legtöbbjében az építőipar összteljesítményének 32-35 százalékát teszi ki a lakásépítés, lakásfelújítás, amely megrendelője végső soron a felhasználó, a lakosság. A lakossági megrendelések értékének körülbelül hatvan százalékát teszi ki a felújítás.
Nálunk ez nagyon hiányzik, hiszen a lakásépítés, lakásfelújítás együttesen az ágazat teljesítményének mindössze hét százalékát teszi ki. Jóllehet történelmi mélyponton van az új lakások építése, a felújításokról sem szabad megfeledkezni. Ma Magyarországon mintegy 4,2 millió lakás van, és ha elfogadjuk, hogy egy lakást legalább száz évig használni kell, akkor évente legalább 42 ezer lakásnak kellene épülnie. Amennyiben elfogadjuk azt, hogy legalább 10 évente nagyfelújításra szorulnak a lakások, akkor évente legalább 400 ezer lakást kellene felújítani. Ezzel szemben 100-110 ezer valósul meg, de az is kérdéses, hogy milyen mértékű, részleges vagy teljes az a felújítás. Emellett szükség lenne évente 38-40 ezer új lakásra is, viszont csupán 7300-7600 épül.
– A Bisnode adatai szerint az országos 2,7 százalékos átlagnál jóval magasabb, 4,83 százalékos az építőipar cégek bedőlési aránya. De az úgynevezett magasépítés, vagyis az épületek építése ágazaté magasabb mint másoké.
– Valóban nagy a szóródás. Az infrastrukturális beruházások területén van munka és már tavaly is kétszámjegyű volt a bővülés és a jövedelmezőség is meghaladhatja a tíz százalékot. Ezzel szemben a lakásépítések száma nem mozdul a mélypontról, így tömegesen mennek csődbe a cégek, és amelyek talpon tudtak maradni, csupán 2-3 százalékos árbevétel-arányos jövedelmezőséget érhetnek el. Ezek a cégek a legpesszimistábbak a jövőt illetően.
– A KSH adatai szerint a júniusban kötött új szerződések száma 14 százalékkal volt kisebb mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések száma több mint 30 százalékkal esett.
– A szerződéskötések számának csökkenését meg lehetne állítani hiszen hét éve elhalasztott felújítási és rekonstrukciós munkák várnak kivitelezésre. Ezért jó lenne, ha a MNB gazdaságélénkítő hitelprogramjába közvetetten a lakosságot is bekapcsolnák. Meghatározott feltételek mellet a lakásfelújításra és építésre miért ne lehetne kedvezményes, 2,5 százalékos kamatra tíz éves futamidejű hitelt kapni? Bármilyen otthonteremtési, lakásgazdálkodási program csak akkor jó, ha hosszú távú, kiszámítható, ha a futamidő alatt nem változik a feltételrendszer, és alacsony a hitelkamat.
– Úgy tudni a vállalkozások között már régen nem a jó szakmunkásokért folyik a verseny, hanem hogy legyen egyáltalán az adott szakmához értő dolgozó.
– Amíg a piac nem fizeti meg jobban az építőipari szakmákat, addig nehéz lesz a szakember utánpótlás. Nálunk a havi átlagkereset a versenyszféra bruttó 242 ezer forintjával szemben 178-180 ezer körül van. Aztán itt van a minimális rezsióradíj, amit az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottságon keresztül ajánlott az ÉVOSZ. Ám az idei nettó 2446 forintos rezsióradíjat is sokallották a minisztériumi illetékesek. A devizahitelesek által indított perben a magyar államot védő jogi irodák nettó 38 ezer forintért dolgozhatnak óránként. Az nem sok?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.