Az alacsony kamat miatt gyenge szinten várta a forint a hangulat romlását

Két és fél évvel ezelőtt valójában nem is akartak megállapodni az EU-val és az IMF-fel egy védőhálóról, de egy-két hónapig jól jött, hogy a megegyezés lebegtetése stabilizálta a forinteszközöket. Akkor a kétszer 50 bázispontos kamatemelés sem tudta igazán megnyugtatni a piacokat, pedig 7 százalékra emelkedett az irányadó ráta. Mindenki szórta a forintot, a kötvényeket, és a csődkockázat is folyamatosan emelkedett.

Most ugyanolyan gyenge a forint, mint 2012 elején, mégis teljesen más a helyzet. A hazai deviza esésén kívül kevés olyan jel van, amely arra utalna, hogy a befektetők kerülnék Magyarországot. A hosszabb lejáratú kötvényhozamok elkezdtek emelkedni, ám az egy éven belül lejáró állampapíroknál nem láthatóak hasonló folyamatok.

A magyar csődkockázati mutató 2008 szeptembere óta nem volt annyira alacsony szinten, mint az elmúlt hetekben. A 180 bázispontos ötéves CDS-felár azonban jóval magasabb a cseh 40, a lengyel 60, de még a román 140-es értéknél is. Vagyis hiba lenne önmagában a viszonylag alacsony kötvényhozamok és a CDS többéves mélypontja alapján azt mondani, hogy minden rendben, hiszen a régiós mezőnyhöz még ezekkel a mutatókkal sem tudtunk felzárkózni.

Az elmúlt években a Federal Reserve annyi pénzt nyomtatott a harmadik mennyiségi könnyítési programjának keretében, hogy a befektetők zsákolták a kockázatosabb eszközöket, és a hozamvadászat miatt a forintot is nagyon kedvelték. Több tényező közt ez is teret adott az MNB-nek, hogy alacsony szintre vágja a kamatot. Viszont az már tavaly nyáron várható volt – 4 százalékos hazai alapkamatnál –, hogy a Fed hamarosan lépni fog.

A magyar jegybank azonban tovább vágta az irányadó rátát, aminek fontos szerepe volt abban, hogy 300-as szint felett maradjon a forint árfolyama.
Vagyis a hazai deviza az elmúlt két évben gyenge szinten stabilizálódott annak ellenére, hogy a külpiaci hangulat kedvező volt és a vezető tőzsdeindexek történelmi csúcsra jutottak. A forint így igen gyenge árfolyamon és 2,1 százalékos irányadó ráta mellett „várta” a külpiaci környezet romlását. (A kamat alacsonyabb a lengyel 2,5 és a román 3,25 százaléknál, igaz, a cseh 0,05 százalék verhetetlen.)

A jegybank huszonnégy hónap alatt 490 bázisponttal csökkentette a kamatot, és ezt a szintet a jövő év végéig fent is szeretné tartani. Ez azonban nem lesz könnyű, hiszen vége lesz a válság kitörése óta tartó amerikai eszközvásárlási programnak. A Fed októberben befejezi a pénznyomtatást és várhatóan a jövő év első felében elkezdi a kamatemelési ciklusát.

A terv megvalósítását nehezíti, ha az ukrajnai, gázai és iraki konfliktus nem csillapodik. Talán az MNB-ben is sejthették, hogy a végtelenségig nem lesz kirobbanóan kedvező a külpiaci hangulat, és várható volt, hogy a hazai deviza megérzi majd a nemzetközi viharokat. A kamatot viszont azzal az indokkal faragták, hogy így érhető el a 3 százalékos inflációs cél középtávon.
A forint elmúlt napokban látott esését mégsem hagyta szó nélkül a nemzeti bank, noha – nagyon helyesen – nem hallhattunk szóbeli intervenciót a Monetáris Tanács részéről a hazai deviza védelmében. Ellenkező esetben adódna a kérdés: miért vágták eddig a kamatot, ha máris aggódnak a forint miatt?

Pénteken délutánra megnyugodtak a piacok és egészen 313-ig erősödött a forint az euróval szemben, így most még nem kell tennie semmit az MNB-nek. Reméljük, hogy a következő hetekben nem lesz nagyobb gyengülés, és nem kerül új történelmi mélypontra a forint. Ha mégis tartósan gyengülne a magyar deviza, akkor pedig azt remélhetjük, hogy a jegybank időben felismeri: nem maradhat sokáig történelmi mélyponton a kamat.

Utoljára akkor volt ilyen gyenge a forint, amikor mindenki rájött, hogy a kormány a „török kártyát” játssza.Hornyák József-->