Milyen hatással lehet Magyarországra a görög csőd?

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió­menedzsere
Még van remény

„Egyelőre drasztikus hatása nincs a görög eseményeknek: a magyar kötvényhozamok annyit emelkedtek, mint a periferikus euróövezeti országoké. Utóbbiban benne lehet, hogy az EKB agresszívan vásárolhatja az euróövezeti papírokat, hogy megállítsa a fertőzési hatást. A piac szerint még van remény a megállapodásra, ha a görögök a népszavazáson az eurózóna mellett voksolnak. Ha viszont kiesnek a valutaunióból, annak sem biztos, hogy a katasztrofális hatása lenne Magyarországra. A 2011-es negatív emlékekkel összehasonlítva – amikor először komolyan felvetődött a Grexit – sokkal kevésbé vagyunk sebezhetőek. Nincsenek devizahitelek, csökken a külső adósság, és óriási a fizetési mérleg többlete, ami mind csökkeni a forint sérülékenységét.”

Eppich Győző, az OTP Bank szenior elemzője
Limitált hatás

„Miután nincs számottevő külkereskedelmi és jelentősebb befektetési kapcsolat Magyarország és Görögország között, így az esetleges görög csőd sem járna azonnali közvetlen hatásokkal hazánkra nézve. Sőt a közvetett reálgazdasági hatások is limitáltak, hiszen azon országok sem érintettek, amelyekkel Magyarország élénk kapcsolatokat ápol. A feltörekvő piacoknak persze mindig rosszat tesz a bizonytalanság, így itthon hozamemelkedést és akár forintgyengülést is eredményezhet a válság. Ám a befektetői bizalom gyengülésének is limitáltak lehetnek a hatásai, hiszen Magyarország a sebezhetőség szempontjából sokat javult, jelentősen csökkentette például a külső adósságát, és közben emelte pénzügyi tartalékait.”

Gárgyán Eszter, a Citi magyarországi vezető közgazdásza
Nincs fertőzés

„A magyar gazdaságnak a görög külkereskedelmi kapcsolatai elenyészőek, a bankrendszer felé nincs kitettsége, így közvetlen fertőzési hatással nem kell számolni. Ami leginkább érinthet, az a kockázatvállalási hajlandóság globális csökkenése, amely fokozottan érinti a feltörekvő piaci eszközöket. Ez rövid távon nagy kilengéseket okozhat a hazai eszközárakban is, de relatív erős fundamentumaink miatt csak átmeneti hatásra számítunk. Szemben a periferikus euróövezeti államokkal, nálunk csökken a GDP-arányos adósság – amelyet egyre nagyobb mértékben belföldi szereplők finanszíroznak –, növekszik a fizetési mérleg többlete, némileg javultak a gazdasági növekedési kilátások, és politikai instabilitással sem kell számolni a következő három évben.”

Pálfi György, az Aegon Alapkezelő portfólió­menedzsere
Magas volatilitás

„A görög eseményeknek közvetlen reálgazdasági hatása nincs, hiszen a két ország közti kereskedelmi kapcsolat elhanyagolható. A bankrendszernek sincs kitettsége Görögország felé, és görög tulajdonú bankok sincsenek Magyarországon. A hazai részvények közül leginkább az OTP papírjait érintheti negatívan, ám ebben az esetben is inkább másodlagos, a teljes európai bankrendszert érintő fertőzésveszélyen keresztül (ami jóval alacsonyabb, mint 2011-ben). A Görögországgal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is a magas volatilitás megmaradását, a kockázatvállalási kedv további csökkenését eredményezheti. Mindez a hazai kötvénypiaci hozamfelárak kitágulásával, a forint gyengülésével, valamint a hazai részvények esésével járhat.”

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője
Elméleti védettség

„Magyarországnak a bankrendszeren és a külkereskedelmen keresztüli kitettsége Görögország irányába minimális: exportunknak mindössze 0,4 százaléka irányul Görögországba. Egy görög csőd vagy kilépés azonban a pénzügyi piacokon keresztül nálunk is éreztetné hatását, a romló hangulat a forint gyengülését és a hozamok emelkedését eredményezné. A negatív hatásokat mérsékelheti, hogy ma már Magyarország nem tartozik a legsérülékenyebb országok közé: 2010-zel és 2012-vel összevetve sokat javult a külső és belső egyensúlyi pozíciónk, csökkent az ország külső adóssága, beindult a növekedés. Ha azonban egy 2010-hez hasonló pánik alakul ki a piacokon, az rövid távon valószínűleg nem sokat segít.”