A Magyarországon is egyre népszerűbb Super Bowl előtt hosszú sorok álltak a San Franciscó-i Fan Energy Zone előtt, hogy bemutathassák tudásukat. Nem „akárkinek”: az „Amp It Up” interaktív játékban például a virtuális közönséget kellett elkápráztatni a legkülönlegesebb mozdulatokkal, tánccal, amelyeknek sikerét a publikum ovációjának hangereje jelezte. Volt, aki sporttudását a virtuális valóságban kívánta tesztelni, és az eredményt óriási kivetítőn lehetett nyomon követni.
A Super Bowl példája csupán egy a sok közül. A sport és a digitális technológia már sok éve egymásra találtak. Elegendő, ha arra gondolunk, hogy a Barcelonának több mint 100 millió, a Real Madridnak közel ennyi, a Manchester Unitednek pedig több mint 70 millió követője van a Facebookon és a Twitteren, ezek pedig nem is kicsi országnyi méretű digitális rajongótáborok. A technológia persze nem csupán a közösségi oldalakon keresztül hat a sportra: a legkülönfélébb szenzorok, viselhető alkalmazások forradalmasították az edzésmódszereket, javították a teljesítményt és csökkentették a sérülések kockázatát is. A bevételek növekedéséhez azonban leginkább lojalitást erősítő megoldások járulhatnak hozzá.
Hasonló hatást érnek el az „okos” alkalmazások a közszolgáltatásokban is. A montreali tömegközlekedési vállalat, a Société de Transport de Montréal (STM), amely 228 autóbuszvonal mellett egy 68 állomást magában foglaló metróhálózatot is üzemeltet, például szintén egy – eredetileg iPhone-ra kifejlesztett, majd Android és a BlackBerry platformokon is elérhetővé tett – digitális alkalmazással igyekezett erősíteni az utasok lojalitását. A „Merci” fantázianevű projekt keretében a tömegközlekedést használók saját utazási szokásaiknak megfelelő személyre szabott, valós idejű üzeneteket kaptak: a menetrenddel kapcsolatos információkon túl több száz kiskereskedelmi partner, taxis társaság, kulturális intézmények ajánlatairól és sok minden másról is. Mindezt ráadásul – az adatbázisok megfelelő kezelésével – úgy sikerült megoldani, hogy nem volt panasz a magánszféra megsértésére. A hatalmas adatmennyiség valós idejű feldolgozása néhány éve még elképzelhetetlen számítási kapacitást igényelt volna, ám ez ma már a rendelkezésünkre áll, és folyamatosan csökken a költsége is. A közlekedési vállalat bevételeit az ügyfelek elkötelezettségének erősödése növeli, az „okos város” imázs pedig mindenkinek előnyös.
A nagyszabású sportesemények, amilyen például egy budapesti olimpia lehet, vagy a vizes világbajnokság lesz, ötvözhetik az előnyöket. A sportesemények megszervezése amúgy is sok szempontból hasonlít egy város üzemeltetéséhez: a hatékony koordinálás, szervezés révén el kell érni, hogy a belépőjegyek árára – miként a város polgárai az általuk befizetett adóra – az emberek ne mint „sarcra” tekintsenek, hanem mint az „ügyfélélmény” fair ellentételezésére.
A milliós tömegeket megmozgató sport – nem kis részben a digitális alkalmazások, lehetőségek, megoldások révén – sok embert képes megszólítani. A városok szolgálatába állított digitális technológia másrészt nem csupán a sportesemények vonzerejét képes növelni, de olyan fenntartható megoldásokkal is szolgálhat, amelyek a nagy esemény idején és azután is, hosszú éveken át hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a polgárok számára a városok élhetőbbé váljanak.
Az még kérdés, hogy sikerül-e Budapestnek olimpiát rendeznie. Az azonban teljesen nyilvánvaló, hogy egy fenntartható és élhető olimpiának csak egy „okos”, a digitális kor eszközeit és megoldásait a legteljesebb mértékben kihasználó város adhat otthont.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.