Okos város, élhető olimpia

A Magyarországon is egyre népszerűbb Super Bowl előtt hosszú sorok álltak a San Franciscó-i Fan Energy Zone előtt, hogy bemutathassák tudásukat. Nem „akárkinek”: az „Amp It Up” interaktív játékban például a virtuális közönséget kellett elkápráztatni a legkülönlegesebb mozdulatokkal, tánccal, amelyeknek sikerét a publikum ovációjának hangereje jelezte. Volt, aki sporttudását a virtuális valóságban kívánta tesztelni, és az eredményt óriási kivetítőn lehetett nyomon követni.

A Super Bowl példája csupán egy a sok közül. A sport és a digitális technológia már sok éve egymásra találtak. Elegendő, ha arra gondolunk, hogy a Barcelonának több mint 100 millió, a Real Madridnak közel ennyi, a Manchester Unitednek pedig több mint 70 millió követője van a Facebookon és a Twitteren, ezek pedig nem is kicsi országnyi méretű digitális rajongótáborok. A technológia persze nem csupán a közösségi oldalakon keresztül hat a sportra: a legkülönfélébb szenzorok, viselhető alkalmazások forradalmasították az edzésmódszereket, javították a teljesítményt és csökkentették a sérülések kockázatát is. A bevételek növekedéséhez azonban leginkább lojalitást erősítő megoldások járulhatnak hozzá.

Hasonló hatást érnek el az „okos” alkalmazások a közszolgáltatásokban is. A montreali tömegközlekedési vállalat, a Société de Transport de Montréal (STM), amely 228 autó­buszvonal mellett egy 68 állomást magában foglaló metróhálózatot is üzemeltet, például szintén egy – eredetileg iPhone-ra kifejlesztett, majd Android és a BlackBerry platformokon is elérhetővé tett – digitális alkalmazással igyekezett erősíteni az utasok lojalitását. A „Merci” fantázianevű projekt keretében a tömegközlekedést használók saját utazási szokásaiknak megfelelő személyre szabott, valós idejű üzeneteket kaptak: a menetrenddel kapcsolatos információkon túl több száz kiskereskedelmi partner, taxis társaság, kulturális intézmények ajánlatairól és sok minden másról is. Mindezt ráadásul – az adatbázisok megfelelő kezelésével – úgy sikerült megoldani, hogy nem volt panasz a magánszféra megsértésére. A hatalmas adatmennyiség valós idejű feldolgozása néhány éve még elképzelhetetlen számítási kapacitást igényelt volna, ám ez ma már a rendelkezésünkre áll, és folyamatosan csökken a költsége is. A közlekedési vállalat bevételeit az ügyfelek elkötelezettségének erősödése növeli, az „okos város” imázs pedig mindenkinek előnyös.

A nagyszabású sportesemények, amilyen például egy budapesti olimpia lehet, vagy a vizes világbajnokság lesz, ötvözhetik az előnyöket. A sportesemények megszervezése amúgy is sok szempontból hasonlít egy város üzemeltetéséhez: a hatékony koordinálás, szervezés révén el kell érni, hogy a belépőjegyek árára – miként a város polgárai az általuk befizetett adóra – az emberek ne mint „sarcra” tekintsenek, hanem mint az „ügyfélélmény” fair ellentételezésére.

A milliós tömegeket megmozgató sport – nem kis részben a digitális alkalmazások, lehetőségek, megoldások révén – sok embert képes megszólítani. A városok szolgálatába állított digitális technológia másrészt nem csupán a sportesemények vonzerejét képes növelni, de olyan fenntartható megoldásokkal is szolgálhat, amelyek a nagy esemény idején és azután is, hosszú éveken át hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a polgárok számára a városok élhetőbbé váljanak.

Az még kérdés, hogy sikerül-e Budapestnek olimpiát rendeznie. Az azonban teljesen nyilvánvaló, hogy egy fenntartható és élhető olimpiának csak egy „okos”, a digitális kor eszközeit és megoldásait a legteljesebb mértékben kihasználó város adhat otthont.