Hová tűnt a fogyasztás?

Kisebb meglepetést okozott, hogy az első negyedévben – a várakozásoktól elmaradva – némileg lassult a háztartások fogyasztása, amit az első négy hónapban a kiskereskedelem forgalmi adatai is tükröztek. A csökkenés annak ellenére következett be, hogy a reálbérek növekedése évtizedes csúcsra emelkedett, a fogyasztói bizalom pedig szintén évtizedes rekordokat döntöget.

Az első negyedévben mintegy 8,2 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek az előző esztendőhöz viszonyítva, miközben a foglalkoztatás 2,7 százalékos növekedése is gyarapítja a jövedelmeket. A nettó bértömeg 14 százalékkal nőtt, a tavaly áprilistól idén márciusig tartó tizenkét hónap alatt pedig az egy évvel korábbihoz képest közel 675 milliárd forinttal lett nagyobb a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél.

Ez az adat nem tartalmazza az egyéni vállalkozók, az öt főnél kisebb létszámú mikrocégek, a más juttatásból, járadékból élők jövedelemnövekményét, amelyek összességében szintén nem elhanyagolható nagyságrendűek lehetnek, még ha az utóbbiak százalékos növekménye igen alacsony. Szintén nem tartalmazza a családi adókedvezmények folytatódó növekedését a kétgyermekeseknél.

A tényleges bérnövekedés ugyanakkor némileg elmaradhat a hivatalostól, mivel egyes, döntően mikro- és kisvállalkozások esetében csökkenhetett az úgynevezett szürkebér, így a minimálbérre, garantált bérminimumra bejelentett munkavállalók nettó bérének növekedése alacsonyabb lehetett. A mai kedvező munkaerőpiaci folyamatoknak köszönhetően azonban a munkavállalók viszonylag könnyen elhagyhatják az ilyen vállalkozásokat.

A számlák szélesebb körű, átfogóbb adatai szerint a 2016 második negyede és a 2017 első negyede közötti egy évben 944 milliárd forinttal emelkedtek a bérek és keresetek az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, ami 8,1 százalékos növekedésnek felel meg. A lakossági jövedelmeket nagymértékben kiegészítik a külföldről hazautalt pénzösszegek csakúgy, mint az egyéb (például lakás bérbeadásából) származó jövedelmek.

A háztartások természetbeni juttatásokat is tartalmazó tényleges fogyasztása a vizsgált időszakban 1070 milliárd forinttal, azaz 5,2 százalékkal volt nagyobb, az árnövekedést kiszűrve pedig 4,6 százalékkal gyarapodott. Ám ezen belül csak az első negyedévet tekintve a folyó áras növekedés 5,3 százalékos, az előző évi árakon számolt növekedés pedig 3,4 százalékos volt. Ugyanebben az időszakban a nemzeti számlák kimutatása alapján a háztartások nettó finanszírozási képessége 1526 milliárd forint volt, azaz egy esztendő alatt ennyivel növelték a megtakarításaikat, illetve csökkentették a tartozásaikat.

A második negyedévben azonban a fogyasztás élénkülésének jelei már látszanak: májusban jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a hirtelen megugró hitelfelvételi kedv mellett. (A lakosság hitelfelvétele 35 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, ami ugyan még jóval a válság előtti szintek alatt marad, de a krízis kitörése óta a legmagasabb érték.) Ezt természetesen a bérnövekedés áprilisi meredek gyorsulása is támogathatta, amely pénzt a munkavállalók májusban kaptak kézhez.

Közben két hónap alatt mintegy 54 milliárd forinttal emelkedett a háztartások bankbetétállománya, valamint 118 milliárd forinttal az értékpapír-állományuk. Más szóval még kényelmesen növelhetik a fogyasztásukat anélkül, hogy tartalékaikat csökkenteniük kellene. Főként ha figyelembe vesszük, hogy a háztartások hitelállománya mind jövedelem-, mind GDP-arányosan – historikusan és nemzetközi összehasonlításban is – a mélyponton van, miközben nettó pénzügyi vagyonuk példátlan mértékben növekszik.