Amiért a kereskedelmi számtan Kínának kedvez

A világgazdaság számára a legnagyobb kockázat az Egyesült Államok és Kína között eszkalálódó kereskedelmi háború. Az elmúlt néhány héten ez a veszély egyre fokozódott: ahogy a tárgyalások elakadtak, és vámemeléseket jelentettek be, a piacokon szerte a világon nyugtalanság lett úrrá. A legtöbb elemző azonban még nem ismerte fel, hogy egy totális összecsapás milyen hatásokkal járna az amerikai gazdaságra és az egész világra nézve.

Való igaz – ahogy arra Donald Trump amerikai elnök ismétlődően rámutat –, hogy jelentős az amerikai kereskedelmi hiány Kínával szemben.

2018-ban az USA 120,3 milliárd dollár értékben exportált árucikkeket Kínába – ez jelentős volumen, azonban eltörpül a Kínából érkező 539,5 milliárdos import mellett. Amikor Trump május 10-én 200 milliárd dollár értékű kínai importterméknél 10-ről 25 százalékra emelte a vám mértékét, azzal is fenyegetett, hogy lényegében az összes Kínából érkező termékre hasonló vámot vet majd ki. Válaszul Kína június 1-jétől 60 milliárd dollár értékű amerikai importtermék esetében emelte a vámok mértékét.

Kétségtelen, hogy Kína korábban a kereskedelem és a valutaárfolyam-szabályozás számos globális szabályát semmibe vette. Ennek a kínai termékekre kivetett vámemeléssel történő korrigálása azonban teljesen haszontalan dolog. Még rosszabb, hogy ez aránytalan károkat okozna Amerikának.

Trump kereskedelempolitikája egy fundamentális félreértésén alapul azzal kapcsolatban, hogy valójában mit is jelent a bilaterális külkereskedelmi hiány. Vegyünk egy egyszerű példát. Én most Nürnbergben vagyok. Amikor a busz idehozott, útközben megálltunk egy boltnál, ahol kávét és harapnivalót vettem. Miután a bolt nem vett tőlem semmit, kereskedelmi deficitem keletkezett az üzlettel szemben, illetve mondhatjuk úgy is, hogy a boltnak többlete lett velem szemben.

Trump érvelése szerint vissza kellene rohannom a boltba, kifogásolva ezt az egyensúlytalanságot, és ragaszkodnom kellene ahhoz, hogy a bolt vásároljon tőlem ugyanakkorra értékben, mint amennyiért én vásároltam.

Ha minden ország ezt a logikát követné, akkor gyorsan visszatérnénk a cserekereskedelem világába, és óriási mértékben romlana az életminőségünk. Az egyik oka annak, hogy a világ prosperál, az, hogy az országok kereskedelmi deficitjük van egyes államokkal szemben, míg más országoknál többletet mutatnak fel.

Számos ügyben Amerikának keményen fel kellene lépnie Kínával szemben, nem utolsósorban például azért, ahogy a pekingi kormányzat elhallgattatja saját etnikai és vallási kisebbségeit. A vámemelésnek azonban nem kellene opcióként felmerülnie, különösen most, hogy Kína nagy lépéseket tesz a piaci alapú árfolyamrendszer felé. Továbbá Kína olyannyira összekapcsolódott a világgal, hogy az izolálása lényegében lehetetlen lenne. A kínai kormányzat országokon átívelő infrastrukturális beruházásokra irányuló Egy övezet, egy út kezdeményezésében például 126 ország és 29 nemzetközi szervezet vesz részt.

Mindeközben az amerikai gazdaság valószínűleg meg fogja sínyleni a magasabb vámokat.

Sok elemző szerint az amerikai háztartások viselik majd ennek az oroszlánrészét a magasabb árakon és a csökkentett fogyasztáson keresztül. Bizonyos ruházati termékek ára emelkedni fog, és időszerű lehet előre betárolni cipőket, miután az USA-ban tavaly eladott összes lábbeli 69 százaléka Kínából érkezett. Az Oxford Economics elemzőinek számításai szerint ha a Trump-adminisztráció 25 százalékos vámot vet ki minden Kínából importált termékre, és Kína ezzel arányos mértékben tesz válaszlépéseket, akkor az amerikai GDP növekedése 2020-ban 0,5 százalékponttal fog csökkenni.

Bár aggasztók a várható rövid távú hatások, de egy kereskedelmi háborúnak jóval súlyosabb, hosszú távú következményei lehetnek az amerikai gazdaságra nézve. Ennek oka, hogy az Egyesült Államokba érkező kínai export nagy hányada a termeléshez szükséges input. A magasabb vámok ezeket drágábbá teszik, vagy hiány lesz belőlük, ami rontani fogja az amerikai termelékenységet és versenyképességet, valamint jelentősen csökkenti a gazdaság növekedési potenciálját.

Az USA 2018-ban 29,8 milliárd dollár értékű ruházati árucikket, valamint 20 milliárd dollár értékű bőripari terméket importált Kínából.

Az ezen termékcsoportokra kivetendő magasabb vám valószínűleg hátrányosan érintené az amerikai fogyasztókat. Amerika azonban jóval többet költ a termeléshez szükséges inputokra: 186,5 milliárdot számítástechnikai és elektronikai alkatrészekre, 88,6 milliárdot elektromos eszközökre és gépekre. Ha a vámok ezen termékek körében magasak maradnak, akkor az Egyesült Államok azt kockáztatja, hogy más országok beelőzik e téren.

Érdekes módon Kína csak részben alapoz a vámokra az amerikai intézkedésekkel szembeni válaszlépéseknél, olyan egyéb eszközöket is igénybe vesz, amelyek várhatóan kevesebb kárt okoznak – így például felkorbácsolja a hazafias érzelmeket, a Boeingot céltáblára helyezi, és védelmezi a saját technológiai vállalatait. Lényegében kivár, tudva azt, hogy az USA valószínűleg nem lesz képes túl hosszú ideig fenntartani a magas vámokat. Ha pedig ez így lesz, akkor végül Amerika teret enged Kínának a világgazdaságban.

Copyright: Project Syndicate 2019

www.project-syndicate.org