Kínai gazdaság: korai még pánikba esni a koronavírus hatása miatt

A Kína egyik legnagyobb városának és kiemelt közlekedési csomópontjának számító Vuhanban megjelent új koronavírus (2019-nCov) által előidézett pánik a 2003-as SARS-krízis tetőpontján tapasztalt félelmeket és bizonytalanságokat idézi meg. A kínai tőzsdepiac több hónapos emelkedés után a napokban esésnek indult, és ez következett be a globális piacokon is, ami egyértelműen az azzal kapcsolatos aggodalmakat tükrözi, hogy a járványnak milyen hatása lehet a kínai és a globális növekedésre. Valósak ezek az aggodalmak?

Az alap-előrejelzésem szerint a koronavírus-járvány egyre súlyosabb lesz, mielőtt javulás következne be, és a fertőzések meg a halálesetek száma feltehetően február második vagy harmadik hetében fog tetőzni. Várakozásom szerint azonban április elejére mind a kínai hatóságok, mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt fogja közölni, hogy a járványt kontrollálják.

Ha ez a szcenárió valósul meg, akkor számításaim szerint a koronavírus csak korlátozott negatív gazdasági hatással jár.

Az idei kínai gazdasági növekedésre vonatkozó hatása valószínűleg kismértékű lesz, esetleg 0,1 százalékpont körüli csökkenést fog kiváltani. Az idei első negyedévre vonatkozó hatás azonban jelentős lesz, talán 1 százalékponttal csökkenhet a növekedés mértéke évesített bázisra vetítve. Ezt azonban jelentősen ellensúlyozza majd az év további részében tapasztalható trend feletti növekedési ütem. A globális GDP-re vonatkozó hatás pedig még ennél is kisebb lesz.

Ez az előrejelzés a 2003-as SARS-krízis tapasztalatait idézi meg: abban az évben a kínai GDP-növekedés a második negyedévben mért nagy visszaesést, de azt jórészt ellensúlyozta a következő két negyedévben mért magasabb növekedési ütem. Miközben 2003-ban a teljes évre vonatkozó növekedési ráta mintegy 10 százalékos volt, sok befektetési bank közgazdásza előrejelzéseiben túlértékelte a járványnak a növekedésre gyakorolt negatív hatását. Ha a 2000 és 2006 közötti éves reál-GDP-növekedési rátákat vesszük szemügyre, akkor igen nehéz észrevenni a SARS hatását az adatokban.

Néhányan attól tartanak, hogy a járvány kitörésének ideje – ami egybeesett az egyhetes kínai holdújév ünnepének kezdetével és a hagyományos iskolaszüneti utazási időszak közepével – súlyosbítani fogja a gazdaság visszaesését azáltal, hogy sok ember nem megy vásárolni, éttermekbe, és nem utazik el. Három fontos tényező azonban korlátozhatja a vírus következményeit.

Először is

szemben a SARS-járvánnyal, Kína ma már az online kereskedelem világában él, a fogyasztók egyre nagyobb mértékben vásárolnak az interneten.

Az offline forgalom csökkenésének jó részét valószínűleg ellensúlyozza az online vásárlások emelkedése. Továbbá a most lemondott utazások legtöbbjét feltehetően egy későbbi időpontban pótolják majd, mivel a jómódú háztartások már félretettek pénzt az ünnepi utakra.

Amúgy is sok gyár leállította a termelést az ünnepi időszakra, vagyis a járvány kitörésének ideje minimalizálhatja a további leállások szükségességét. Hasonlóképpen sok állami hivatal, iskola zárva tart az ünnepek alatt a koronavírus-járvány kitörésétől függetlenül is. A kormányzat bejelentette az ünnepi időszak meghosszabbítását, de sok vállalat módot talál majd rá, miként hozza be az év további részében a most elvesztett időszakot. A rövid távú negatív hatások valószínűleg az éttermekre, hotelekre és a légitársaságokra koncentrálódnak majd.

Másodsorban az összes jelentés azt mutatja, hogy a vuhani koronavírus kevésbé halálos, mint a SARS (bár a terjedése kezdetben gyorsabb lehetett). Ugyanilyen fontos, hogy a kínai hatóságok most jóval gyorsabban álltak át az információk kontrollálásáról a vírus terjedésének megfékezésére, mint a SARS-járvány idején. A tényleges és a potenciális betegek izolálására vonatkozó intézkedések alkalmazásával a kínai hatóságok javították annak az esélyét, hogy jóval hamarabb fékezik meg a járványt. Ez egyben növeli annak a valószínűségét, hogy a jelenlegi negyedév elveszett gazdasági kibocsátását az év további részének növekvő gazdasági aktivitása ellensúlyozza.

Harmadsorban, függetlenül attól, hogy a kínai tárgyalódelegáció érzékelte-e a vuhani vírus súlyosságának mértékét az Egyesült Államokkal kötött részmegállapodás január 15-i aláírásán, az egyezség időzítése szerencsés lett. Azzal ugyanis, hogy Kína jelentősen növeli a védőmaszkok és egyéb gyógyászati szerek importját az Egyesült Államokból és a világ más részeiből, folyamatosan fel tud lépni az egészségügyi válsághelyzettel szemben, egyben teljesítheti az USA-val kötött megállapodásban tett azon ígéretét is, hogy többet importál.

A koronavírus más gazdaságokat érő hatása még ennél is korlátozottabb lesz.

Az elmúlt fél évszázadban a világ sok nagyobb jegybankja kialakított olyan modelleket, amelyekkel mérni lehet a kínai lassulás saját gazdaságukra gyakorolt hatását. Ezeket a modelleket nem úgy hozták létre, hogy azok figyelembe vették volna a jelenlegi egészségügyi krízist, azonban lefedik az adott gazdaságok és Kína közötti kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat.

A hüvelykujjszabály szerint a kínai GDP-növekedés lassulásának az Egyesült Államokra és az európai gazdaságokra gyakorolt negatív hatása százalékos mértékben mintegy egyötödnyi mértékűnek felel meg. Ha például a koronavírus-járvány 0,1 százalékponttal csökkenti a kínai növekedés mértékét, akkor az amerikai és az európai növekedés várhatóan mintegy 0,02 százalékponttal fog lassulni. Az ausztrál gazdaságra gyakorolt hatás kétszer ekkora lehet, mivel Ausztráliának erősebb kereskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatai vannak Kínával, azonban a növekedés 0,04 százalékpontos csökkenése még mindig kismértékűnek tekinthető.

Ezek a számítások abból indulnak ki, hogy a koronavírus nem terjed el széleskörűen ezekben az országokban, és nem okoz közvetlen károkat. Ez pillanatnyilag valószínűnek tűnik, mivel a Kínán kívüli megbetegedések száma alacsony.

Természetesen a koronavírus Kínára és más gazdaságokra gyakorolt hatása súlyosabb mértékű lehet, ha a járvány jóval hosszabb ideig tart, mint ahogy azt az alapszcenárióm figyelembe veszi. Ebben az esetben azonban fontos tekintetbe venni, hogy a kínai döntéshozóknak még mindig van terük mind a monetáris, mind a fiskális expanzióra. A bankszektor tartalékrátája viszonylag magas, és az állami szektor adósságának a GDP-hez viszonyított aránya még mindig kezelhetőnek tűnik nemzetközi kitekintésben. Ennek a mozgástérnek a kihasználásával – ha szükségessé válik – a kínai kormányzat csökkenteni tudja az egészségügyi krízis negatív hatásait.

A koronavírus-járvány érthető okokból ijedséget váltott ki Kínában, illetve a világ más részein. Gazdasági szempontból nézve azonban túl korai lenne pánikba esni.

Copyright: Project Syndicate, 2020

www.project-syndicate.org