Mit gondoljunk az osztalékcsökkentésekről?

Fókuszban a fundamentális adatok

Azok a befektetők, akik a magasabb osztalékot fizető részvények által kínált egyenletes jövedelemkifizetésre helyezik a fő hangsúlyt, azt láthatják, hogy a Covid–19 vírus miatt ezeknek a kifizetéseknek a mértéke csökken és a gyakorisága lassul vagy éppen akadozik. De ez nem minden vállalatra igaz.

A részvények hosszú távú eszközök, és egyetlen évnyi osztalék nem mutatja meg egy vállalkozás valódi értékének. A jelenlegi körülmények között, amikor a válogatás nélküli eladási hullám erősen torzítja az értékeltségeket, kulcsfontosságú, hogy meg tudjuk állapítani, melyek a jól irányított, jól tőkésített vállalatok, mivel vélhetően ezek fognak viszonylag erősen kikerülni a válságból. És valóban: a legerősebb mérleggel rendelkező cégek, amelyek a legjobban ellen tudnak állni az osztalékokra nehezedő nyomásnak, máris kezdik a relatív felülteljesítés jeleit mutatni.

Szabályozói nyomás

A közelmúltban több ország jogszabályalkotói is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a bankoknak a gazdaság támogatására kellene összpontosítaniuk, és nem az osztalékfizetésre. Az Egyesült Királyság és Új-Zéland illetékesei már fel is kérték a bankokat, hogy függesszék fel az osztalékfizetést, az Egyesült Királyság és az eurózóna biztosítói szintén felkérést kaptak az osztalékfizetés és a részvény-visszavásárlási programok felfüggesztésére.

Más ágazatok is kezdenek nyomás alá kerülni: Európa egyes országaiban például a kormányok bejelentették, hogy nem adnak állami támogatást azoknak a cégeknek, amelyek osztalékot fizetnek. Az Egyesült Államokban a több mint 2000 milliárd dollár sorsát meghatározó CARES törvény a hitel visszafizetésétől számított tizenkét hónapra konkrétan megtiltja a hitelek kedvezményezettjeinek a részvény-visszavásárlást és az osztalékfizetést. A cégek eltérő módon reagálnak erre a nyomásra. Némelyik nemcsak hogy betartja az osztalékfizetési tilalmat, hanem saját hatáskörben további proaktív intézkedéseket is bevezet (lásd a Suez-esettanulmány). Más cégek jelezték, hogy nem tervezik módosítani az osztalékfizetési terveiket, vagyis nincs szükségük állami támogatásra.

Szolidaritási esettanulmány: Suez

Április 8-án a Suez francia víz- és hulladékkezelő multinacionális vállalat azzal reagált a francia kormánynak az osztalékfizetés csökkentésére vonatkozó felhívására, hogy nemcsak az osztalék ideiglenes csökkentését, hanem egy egész intézkedéscsomagot jelentett be, amelynek célja a cég alkalmazottainak és a világ különböző részein működő partnereinek nyújtandó pénzügyi támogatás.

A víz- és hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalatóriás átfogó intézkedési terve a következőket foglalja magában:

■ Csaknem harmadával csökkentett osztalék.

■ A cég a kijárási tilalom idejére az elnök-vezérigazgató és az igazgatótanács tagjainak fizetéséből 25 százalékot felajánl kutatási célú jótékonysági szervezeteknek és az egészségügyi dolgozók anyagi támogatására.

■ Közvetlen, legalább a fizetésük 50 százalékát elérő anyagi támogatást kínál a világ különböző országaiban dolgozó, részlegesen munkanélkülivé vált alkalmazottaknak.

A fentieken kívül a Suez Franciaországban 1000 euró bónuszt fizet minden olyan dolgozójának, akit az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében mobilizálni kellett, és teljes fizetést ad a részlegesen munkanélkülivé vált dolgozóknak.

Ez az intézkedéscsomag a vállalatok által a Covid–19 következményeinek enyhítését célzó intézkedésekre adott egyik legprogresszívebb válasz, de jól illusztrálja azt is, hogy mire lehet számítani, ha bővül a kormányok által a magánszektornak adott támogatások köre. Amint láttuk, az állami támogatást elfogadó vállalatoknak ezért cserébe megszorításokat is be kell vezetniük, és sok piacon a csökkentett vagy késleltetett osztalék ezek részét képezheti. Emellett a cégek saját, önálló kezdeményezésekkel is előállhatnak.

Pénzügyi megfontoltság

Világszerte számos vállalat pénzügyi megfontoltságtól vezérelve csökkentette vagy halasztotta későbbre az osztalékfizetést. A vállalatok cash flow-jára gyakorolt – tényleges vagy várható − kedvezőtlen hatások hosszát és mértékét övező bizonytalanság miatt a cégeknek gyorsan kell reagálniuk, hogy megelőzzék a készpénzkészleteik kiapadását.

Bizonyos, hogy egyes vállalatok nem lesznek képesek kezelni a készpénzállományuk rövid távú „elpárolgását”, és kénytelenek lesznek csődöt jelenteni. De vannak olyanok is, amelyek jobb egészségnek örvendenek, és stabil anyagi helyzetben fognak kikerülni a válságból. Emiatt a fundamentális szempontokat előtérbe helyező befektetőknek a jelenlegi helyzetben nem feltétlenül kell olyan intő jelként tekinteniük az osztalékfizetés elhalasztására, mint átlagos gazdasági körülmények között.

Logisztikai kihívások

A Covid–19 még azoknál a cégeknél is okoz logisztikai kihívásokat, melyek amúgy gond nélkül folytatnák a szokásos osztalékfizetési gyakorlatukat. Az igazgatótanácsoknak éppúgy alkalmazkodniuk kell a szokatlan körülményekhez vagy a távmunkamódszerekhez, mint az általuk irányított vállalkozásnak. A járványra reagálva az értékpapír-felügyelet számos országban már rugalmasabbá is tette a vállalati közgyűlések megtartásának idejét és módját meghatározó szabályokat. Ennek ellenére a részvényesi közgyűlések lemondása vagy későbbre halasztása sok esetben azt is jelentette, hogy a vállalatok mégsem tudták jóváhagyni az osztalékfizetést. Egy az ISS Corporate Solutions által közzétett tanulmány szerint március 31-ig a Covid–19-járvány miatt összesen 557 részvényesi közgyűlést halasztottak el vagy mondtak le, míg a virtuálisan vagy képviselők útján megtartott közgyűlések száma az előző évi 286-ról 560-ra nőtt.

Például a német vegyipari és fogyasztási cikkeket előállító Henkelnek, a francia kozmetikai óriás L’Oréalnak és a szingapúri DBS bankcsoportnak nemrégiben közösségi távolságtartási megfontolásokból el kellett halasztania a részvényesi közgyűlését − és így az osztalékfizetést is.

Ahol a hatályos jogszabályok és az egyéb logisztikai körülmények lehetővé teszik, a cégek igyekeznek virtuális módon megtartani a részvényesi közgyűlésüket. Jó példa erre a Beiersdorf német kozmetikai vállalategyüttes, amely a terveknek megfelelően április végén megtartotta a közgyűlését és jóváhagyta az osztalékfizetést, de mindezt virtuális eszközök segítségével. Ezek a körülmények csak ideiglenes, logisztikai fennakadások, és megítélésünk szerint nem változtatják meg egy-egy befektetésünk tőkemegtérülési profilját, főleg, ha az osztalékfizetés jóváhagyása belátható időn belül megtörténik.

Ezzel szemben Kína…

A korábbi eladási hullámokat követően az ázsiai osztalékfizető részvények a tágabb régió átlagánál jobban teljesítettek. Nagy-Kínán belül sok vállalat stabil osztalékfizető volt több korábbi piaci turbulencia idején – ilyen volt például a TMC csipgyártó (amely tavaly 8,4 milliárd dollár osztalékot fizetett ki), a CK Infrastructure, a Sun Hung Kai Properties ingatlanfejlesztő és a Guangdong Investment konglomerátum.

A Kína kontinentális részén működő vállalatok – főleg azok, amelyek az államra fontos befektetőjükként tekintenek – az utóbbi időben nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy növeljék a kifizetett osztalék összegét. Ennek hátterében az állt, hogy a kormány kitartóan a befektetők által realizált hozam növelésére ösztönzi a cégeket.

Jó példa erre a közelmúltból a China Mobile távközlési óriás, a Shenhua Energy, az ország legnagyobb szénkitermelő vállalata, és az állami háttérrel működő China Overseas Land and Investment (COLI) ingatlanfejlesztő vállalkozás: mindhárom nemrégiben jelentette be, hogy növeli a kifizetendő osztalékot.

A China Mobile a nettó 9,5 százalékos profitcsökkenés ellenére kismértékben, 3,4 százalékkal megemelte a 2019-re fizetendő egész évi osztalék összegét, és biztosította a befektetőket, hogy 2020 teljes egészére stabil osztalékot fog fizetni. A vezetőség a tavalyinál magasabb kifizetés fő indokaként a részvényesi hozamot említette. A hatalmas készpénzvagyont birtokló Shenhua 40 százalékról 60-ra növelte a kifizetési arányt, és vállalta, hogy 2020-ban és 2021-ben sem megy 50 százalék alá. A COLI pedig végül olyan osztalékra tett javaslatot, amely az egész évre vonatkoztatva 13,3 százalékos növekedést jelent, valamivel többet, mint amennyivel a cég éves profitja nőtt. A kínai értékpapír-felügyelet többször követelte már, hogy a cégek juttassanak többet a részvényeseknek osztalék formájában, mivel a kormány egyebek között a fundamentális befektetések ösztönzésével próbálja megreformálni a részvénypiacot

A piacok éppen egy korábban soha nem látott válságot próbálnak átvészelni, és a koronavírus-járvány lecsillapodására egyelőre még várnunk kell. Aggasztó időszak ez, főleg azoknak a befektetőknek, akik a stratégiájuk kulcselemét alkotó, stabil jövedelemre helyezik a fő hangsúlyt. Világszerte számtalan vállalat csökkenti vagy halasztja el az osztalékfizetést. A közeljövőben további diszrupcióra lehet számítani, de ez vélhetően nem módosítja negatív irányba az amúgy stabil vállalatok hosszú távú kilátásait

További diszrupcióra számítunk, de ez vélhetően nem módosítja negatív irányba az amúgy stabil vállalatok hosszú távú kilátásait.

A felszólításnak általában az erős cash flow-val rendelkező vállalatok tesznek eleget. Az általuk kifizetett készpénz felduzzasztja az állami vállalatok részvényeit birtokló különböző kormányzati szervek kasszáját – főleg, amikor a gazdaság lassuló tendenciát mutat. A legnagyobb osztalékfizetők általában a legnagyobb állami vállalatok, közöttük is a ciklikus profitot termelő pénzügyi cégek, az energiaszolgáltatók és az ingatlanfejlesztők. Közülük soknak idén még mindig szilárd a mérlege, így változatlan kifizetéseket engedhetnek meg maguknak. Ettől függetlenül a kínai vállalatok profitkilátásai általánosságban továbbra is kérdésesek, mivel a Covid–19-járvány mind az exportra, mind a belföldi fogyasztásra kedvezőtlen hatással van. A gyengébb cash flow-val rendelkező kínai vállalatok közül sok csökkenti vagy elhalasztja az osztalékfizetést – csakúgy, mint sok más társuk világszerte.

Jó néhány oka van annak, hogy nyomás alá került az osztalékfizetés, és sok esetben a kifizetések csökkentése a jelenlegi helyzetre adott, tökéletesen józan válaszként értékelhető. Ám nem minden vállalat reagál egyformán erre a nyomásra – találkozunk látványos kivételekkel is, például Ázsiában vagy néhány ellenállóbb ágazatban Európában, ahol a cégek megpróbálnak dacolni a trenddel.

A legtöbb vállalatvezetőség számára a cég cash flow-jának stabilitása, a mérleg szilárdsága és az osztalékpolitika fenntarthatósága lesz a legfontosabb szempont, melyet mérlegelniük kell.