Bűnös pénzek nyomában: forradalom a pénzmosás megelőzésében

A megszigorodott uniós és hazai pénzmosás-megelőzési szabályoknak, az újfajta felügyelésnek, illetve a tudatosabb bankoknak és ügyfeleknek köszönhetően az elmúlt négy-öt évben negyedére zuhant az itthon befizetett, majd az országból kivitt valuta mennyisége.

Jóval kevesebb a tízmillió forintos értékhatárt meghaladó pénzváltási ügylet, s jelentősen csökkent az offshore térségből származó hitelintézeti ügyfelek aránya is.

A bűnözők elleni harc azonban nem állhat le, az MNB jelenleg a „tranzitszámla-jelenséget” és a bizalmi vagyonkezelés esetleges kockázatait vizsgálja.

A pénzmosásra és a bűnözők elleni küzdelemre sokszor úgy tekintünk, mint egy távoli jelenségre, például egy filmre Pablo Escobarról, a Wall Street farkasáról, vagy éppen az Ozark-tó vidékén zajló eseményekről. A valóságban a pénzmosás elleni küzdelem jelen van a mindennapjainkban.

Bűnözői oldalról nem fair a küzdelem: az érintett – korábban tisztességtelen módon megszerzett – pénzt felhalmozók érdeke, hogy a megszerzett vagyonukat legális színben tüntessék fel.

A tisztességes állampolgárokat kiszolgáló szektorok szereplőit – a pénzügyi szolgáltatókat, ügyvédeket, műkincskereskedőket stb. – a pénzmosók emiatt megpróbálhatják felhasználni céljaik elérésére. Így minden eszközt szükséges megmozgatni, hogy a jelenséget visszaszorítsuk.

A pénzmosás elleni harcot a hétköznapi emberek megbízásából és támogatásával, a nemzetközi szervezetek iránymutatásával az országok jogalkotó, bűnüldöző és felügyeleti szerveinek közösen kell megvívniuk.

Sebességváltás

Panama-iratok, Paradise-iratok, „Orosz mosoda”, „Luanda Leaks”. Csak néhány az elmúlt néhány évben napvilágot látott, pénzmosással kapcsolatos nemzetközi botrányok közül. A lezajlott pénzügyi-gazdasági válságot követően világszerte felerősödtek a kormányzati törekvések az illegális jövedelem- és vagyonszerzés visszaszorítása érdekében. Ismét napirendre került, hogy fokozni kell az – egyes becslések szerint a világ éves GDP-jének 2-5 százalékát is elérő összegű – pénzmosási jelenségek elleni erőfeszítéseket. E munka a számos nemzetközi botrány hatására az elmúlt években nagyobb sebességre kapcsolt.

A jelentős nemzetközi szervezetek, az Európai Unió és Magyarország is nagy erőket kezdett el megmozgatni annak érdekében, hogy tovább fehérítse a gazdaságot, és visszaszorítsa a pénzmosást. A közelmúltban nemzetközi szinten új módszertant és ajánlásokat, uniós szinten pedig új jogi normákat fogadtak el. Az EU, majd hazánk is olyan jogalkotási, bűnüldözési és felügyeleti reformba kezdett a pénzmosás-megelőzés területén, amely megfelel e céloknak. A korábbiakhoz képest így sokszoros mennyiségű és szigorúbb elvárásokat támasztó jogszabály akadályozza meg a pénzmosási kísérleteket.

A Magyar Nemzeti Bank mint pénzügyi, illetve a pénzmosás megelőzéséért felelős felügyeleti hatóság a pénzmosás elleni törvény felhatalmazásával önálló jogalkotói szerepkörbe lépett elő.

Saját felügyeleti tapasztalatai birtokában lehetősége nyílt, hogy a pénzmosási tendenciákra a hatókörén belül gyorsan és eredményesen tudjon reagálni. A jegybank az elvárásait 2017-ben – azóta többször is felülvizsgált, korszerűsített – rendeletben fogalmazta meg a pénzügyi piacok számára.

Az MNB, felismerve, hogy több esetben a nagy pénzügyi szolgáltatók technikai támogatottsága és létszáma is hatékonyságjavításra szorul a pénzmosás elleni küzdelemben, olyan szabályokat írt elő, amelyek nyomán a felügyelt intézmények nagyszabású szűrőrendszer-fejlesztésekbe kezdtek. A cél az volt, hogy a legnagyobb szolgáltatóknál se merüljön fel kérdésként, hogy szükség van-e ezek beszerzésére és működtetésére.

Az elvárások határidőt rendeltek a szűrőrendszer által adott riasztások feldolgozására is. Ezek betartása és az új rendszerek működtetése elkerülhetetlenné tette a pénzügyi szolgáltatóknál a létszámbővítést.

Maga az MNB is – irányt mutatva a felügyelt szektoroknak – jelentősen bővítette a pénzmosás elleni felügyeletért felelős erőforrásait. Azt is egyértelművé tette, hogy a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok megsértésének súlyos következményei vannak. A pénzmosás-megelőzés témakörében kiszabott bírságok 2017 óta a korábbi összegek többszörösére emelkedtek.

Az elmúlt öt évben mindezek nyomán a legnagyobb pénzügyi szereplőknél – elsősorban a hitelintézeti szektorban – a pénzmosás elleni küzdelemben részt vevő foglalkoztatottak száma átlagosan több mint a duplájára nőtt. Jelenleg a legnagyobb szolgáltatók automatikus szűrőrendszerekkel dolgoznak, ahol a legtöbb esetben már – a törvényi előírásokkal összhangban – az ügyfelek ügyletei és kockázati besorolása is dinamikus kölcsönhatásban van egymással. Eszerint ahogy az ügyfelek ügyletei kockázatosabbá válnak (például hirtelen megugrik a készpénzes tranzakcióik összege, vagy pénzmosási szempontból kockázatosabb régióba kezdenek utalni), azonnal fokozottabb átvilágításon kell átesniük.

Minden eszközzel a kockázatok ellen

Évek óta – jelentős szemléletváltásként – a nemzetközi szabályozói elvárás szerint (hatósági iránymutatás mellett) a pénzügyi szolgáltatók kockázatalapú megközelítésére kell bízni, hogy milyen ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végeznek el a pénzmosási kockázatok megfelelő kezelésére.

Más intézkedés szükséges egy alacsony kockázatú (például lakossági ügyfél alacsony forgalommal, készpénzes ügylet nélkül) és egy magas kockázatú (például külföldi cég hazai kötődés nélkül, indokolatlanul magas forgalommal) ügyfél esetében.

Az MNB a felügyeleti tevékenysége során tapasztalt, a gazdaságot leginkább fenyegető pénzmosási kockázatok csökkentésére átmenetileg rendeletben határozta meg azokat az eseteket, amelyekben fokozott ügyfél-átvilágítást várt el, vezetői jóváhagyásokat látott szükségesnek, vagy kötelező szűréseket követelt meg. Előírta továbbá azokat az intézkedéseket, amelyeket a megerősített eljárásokban megkövetel. Ezek közül (a törvényi kötelezettségekre alapozva) kiemelt jelentősége van a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információ beszerzésének.

Az elmúlt években a pénzügyi szolgáltatók egyre többször követelték meg a pénzeszközök forrására vonatkozó információ megadását. Ma már mindenkinek érdemes felkészülnie arra, hogy egy pénzmosás szempontjából kockázatosabbnak minősülő ügylet (például tízmillió forint fölötti készpénzbefizetés) végrehajtása során igazolnia kell az összeg eredetét. Senki sem szereti, ha „a zsebében kotorásznak”, de nem szabad megfeledkeznünk az intézkedés végső céljáról, a gazdaság fehérítéséről.

Az MNB a felügyeleti tevékenysége során a pénzmosásgyanús ügyletek bűnüldöző hatóságoknak történő bejelentésekor is a zéró toleranciát képviselte a pénzügyi szolgáltatókkal szemben. Emellett mindent megtett, hogy a szolgáltatók felszámolják azokat az ügyfélkapcsolataikat, amelyekben az ügyfél pénzmosásgyanús tevékenységet végzett.

Jelentős eredmények

A nagy összegű készpénzes tranzakciók kezelése kapcsán bevezetett szigorítások látható eredményeket hoztak. 2017-hez képest éves szinten mintegy negyedére csökkent a Magyarországon befizetett, felgyülemlett és az országból kiszállított valuta mennyisége. A szabályozó, felügyelő intézmények és a piaci szereplők megváltozott szemlélete, eszközrendszere miatt itthon egyszerűen túl kockázatos lenne a nemzetközi bűnözői körök pénzeit megpróbálni „megforgatni”, a hazai pénzügyi rendszert eszközként felhasználva. S bár kérdéses, hogy a korábbi időszakban mennyi volt a „piszkos pénz”, a továbbiakban még kisebbre csökkent az esély a visszaélésekre.

A készpénzes tranzakciókat vizsgálva, a pénzváltásoknál hasonló a tendencia. Míg korábban a pénzváltások során többezres nagyságrendben történtek nagy összegű tranzakciók, addig – többek között a szigorú felügyeleti fellépések hatására – 2018-tól a tízmillió forint feletti ügyletek minimális szintre estek. Biztató továbbá az is, hogy a hitelintézeti szektorban jelen levő és offshore térségekhez köthető ügyfelek és az ő ügyleteik száma szintén jelentősen lecsökkent. Több piaci szereplő a külföldi, nem rezidens ügyfeleire vonatkozóan is a legszigorúbb ügyfélbefogadási alapelveket fogalmazta meg.

E tendenciák nemcsak a pénzmosás elleni küzdelemben érintett szabályozó intézmények elvárásainak hatékonyságát, hanem az e harcban részt vevő pénzügyi intézmények jelentős erőfeszítéseit és eredményeit is bizonyítják. A pénzügyi szektor ma kifejezetten jó úton jár, hogy a pénzmosási kockázatait a lehető legkisebbre csökkentse.

A pénzügyi szolgáltatók pénzmosás-megelőzési területén dolgozók tevékenyen részt vesznek a „piszkos pénz” útjának hatékony elzárásában. Megkerülhetetlen a bűnüldöző és egyéb hatóságok munkatársainak szerepe is, akik munkájukkal szintén a magyar pénzmosás-megelőzési intézményrendszert erősítik. Köszönet illeti azokat az átlag ügyfeleket is, akik az elmúlt években eltűrték az ügyfél-átvilágítási intézkedések szigorodása miatti esetleges kellemetlenségeket, és ezáltal támogatták a pénzmosás elleni küzdelmet.

Mindezek ellenére sem kezdődhet el a pezsgőbontás időszaka. A bűnözői körök – főleg, ha a pénz ereje is támogatja őket – mindig megpróbálnak majd egy lépéssel a bűnüldözés előtt járni. További, akár kis eredmények és sikerek szükségesek ahhoz, hogy a lendület a néha végeláthatatlannak tűnő harcban kitartson.

Az MNB jelenleg is azon dolgozik, hogy az országot megtisztítsa azoktól az ügyfelektől, akik a pénzügyi rendszert csalárd tevékenység céljából nem az eredeti céljának megfelelően szándékoznak felhasználni. A felügyeleti tevékenység középpontjában a Magyarországhoz nem kötődő ügyfelek által végrehajtott „tranzitszámlás jelenség” vizsgálata áll. Fontos aktuális feladat emellett a bizalmi vagyonkezelésben rejlő kiemelt kockázatok feltárása és kezelése is.