Elindult a zöldkötvénypiac Magyarországon

A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát egyre több vállalkozás és pénzügyi befektető ismeri fel. Emiatt a fejlett országok piacain egyre élénkebb a kereslet a fenntartható beruházások finanszírozását szolgáló zöldkötvények iránt. A Climate Bonds Initiative legújabb felmérése szerint 2020-ban

csak Európában 156 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöldkötvényt a piaci és az állami szereplők[1]. Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is, ez a piaci szegmens még gyerekcipőben jár, de vállalati példák mutatják, hogy sikeresen elindult. Az okok feltárására kerestük a választ a Deloitte nevében a Magyar Nemzeti Bank megbízásából végzett kutatásunk során.[2]

Azt láttuk, hogy sokáig mind a kibocsátók, mind a befektetők számára kockázatot jelentett a sztenderdek hiánya a beruházások egységes zöldbesorolására. A probléma orvoslására 2014-ben az ICMA (International Capital Market Association – Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség) lefektette a zöldkötvények elveit (Green Bond Principles), amely hozzájárult a zöldcímkével rendelkező kötvények piacának számottevő növekedéséhez. További iránymutatást nyújt a Klímakötvény-kezdeményezés (Climate Bonds Initiative), illetve az Európai Unió Taxonómia nevű rendeleti csomagja, egységes szempontrendszert biztosítva a környezetileg fenntartható projektek értékelésére. A Taxonómiához kapcsolódó keretrendszer kialakítása mellett folyamatban van az EU zöldkötvénysztenderdjének (EU Green Bond Standard, EU GBS) egyeztetése és elfogadása.

Az EU GBS a legjobb piaci gyakorlaton alapuló, önkéntes alapon használható sztenderd lesz. Célja, hogy fokozza a zöldkötvénypiac átláthatóságát és hitelességét, és biztosítsa hatékony működését.

2020-as felmérésünk eredményei szerint a magyar vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy a klímaváltozás hosszabb távon befolyásolja az üzleti tevékenységüket. Ám mivel a fenntarthatóságot szolgáló beruházások a megkérdezettek szerint drágábbak és lassabban térülnek meg, ilyeneket csak akkor végeznek, ha azok növelik a hatékonyságukat és csökkentik a költségeiket. A fenntarthatósági lépések tehát a vállalkozások szerint nehezen összeegyeztethetők a rövid távú gazdasági érdekekkel, ám többek között a fiatal tehetségek bevonzása és a vállalkozások reputációjának kiépítése-megtartása miatt mégis érdemes foglalkozni velük. Ennek megfelelően a vállalkozások tetemes része (40 százaléka) tervez is valamilyen fenntarthatósággal kapcsolatos beruházást, ám a kétharmaduk ezt saját erőből finanszírozná. Zöldkötvény-kibocsátást biztosra csak néhány vállalat tervezett a felmérés idején, 2021-ben azonban radikálisan megnőtt az érdeklődés.

Az első hazai vállalati zöldkötvényt a Magyar Nemzeti Bank által elindított Növekedési kötvényprogramban bocsátották ki 2020 folyamán. Természetesen zöld- vagy egyéb, fenntarthatósággal kapcsolatos kötvényeket a Növekedési kötvényprogramon kívül is ki lehetett bocsátani.

Továbbra is elmondható, hogy a hazai vállalatok körében összességében még mindig nagy a bizonytalanság a zöldkötvényekhez fűződő jelentéstétel és az abban tett vállalások végrehajthatósága kapcsán, ami visszatartja őket e forrásszerzési opció alaposabb vizsgálatától. A bizonytalanság főként abból adódik, hogy egy konvencionális kötvényhez képest a zöldkötvény kibocsátása addicionális költségekkel jár, ilyen a zöldkötvény-keretrendszer kialakítása és a jelentéstételi kötelezettség a különböző ESG (környezeti, szociális és irányítási) témákról. Fontos megemlíteni, hogy sok esetben a külföldi vállalatok hazai leányvállalatai azért sem vizsgálják a zöldkötvény-kibocsátás lehetőségét, mert az anyavállalat szabályzata szerint a leányvállalatok projektfinanszírozási igényeit vállalaton belül oldják meg.

Összességében azt tapasztalom, hogy a magyarországi vállalatok egyre nagyobb része nyitott a zöldkötvény-kibocsátás lehetőségének vizsgálatára, annak ellenére, hogy nem feltétlenül rendelkeznek mélyebb ismeretekkel ezen a téren. Továbbá látom azt is, hogy a hazai vállalatok is kezdik felismerni a zöldkötvénnyel járó előnyöket – ennek megfelelően idehaza is rohamosan változik a kibocsátási kedv, amit jól tükröz a Növekedési kötvényprogram zöldkötvény-kibocsátásainak száma is.

Azt gondolom, hogy a következő években úttörő szerepük lesz azoknak a vállalatoknak, amelyek már most is széles körű adatgyűjtést végeznek ESG-témákban, és tervezik a piaci források bevonását környezeti szempontból fenntartható projektjeik finanszírozására. A Deloitte Magyarország és nemzetközi hálózata is támogatja számos vállalat és pénzügyi intézmény zöldkötvény-kibocsátási folyamatát tanácsadással vagy hitelesítéssel.