Viharfelhők helyett felhőbiztonság

A felhő nem más, mint valaki más számítógépe. Gyakran halljuk ezt a mondatot, amely igen jól összefoglalja a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos aggályokat. Az biztos, hogy a tárolt adatok mennyiségétől és bizalmasságuktól függően az adatok költöztetésének folyamata nagy kihívás a kis- és középvállalkozásoknak. 2020 tavaszától, iparágtól függetlenül, a cégek túlnyomó többsége kénytelen volt gyorsan fajsúlyos döntéseket meghozni azért, hogy tovább működhessen. Legfőképpen felhőalapú szolgáltatásokra vagy legalábbis távoli munkára való átállásra volt szükség. Ezek persze többnyire kéz a kézben történtek. 

Talán a legfontosabb szempont, hogy a nagyobb és közepes piacokon jól beágyazott cégek esetében a felhőszolgáltatások és a köréjük építhető hatékony folyamatok radikális fejlődést tesznek lehetővé. A kisebb cégeknek pedig kihagyhatatlan lehetőséget kínálnak a felhőszolgáltatások arra, hogy színvonalas informatikai szolgáltatásokat vezessenek be üzletvitelük támogatására és adott esetben a nagyok „kihívására”. A felhős rendszerek esetében a korábbi üzleti, hatékonysági és biztonsági megfontolások továbbra is relevánsak, ám számos területen újragondolandók. Alapvető megközelítésként a felhőben is védeni kell a számítási kapacitást, az adattárolást és a virtuális hálózati infrastruktúrát biztosító erőforrásokat. Különösen fontos a felhőszolgáltatások igénybevételekor tapasztalható kontrollvesztés kompenzálása. Ennek két legfontosabb eleme a szolgáltatóval kötött szerződés, valamint az általunk, ügyfélként lehetséges audit módjának és eszközeinek pontos meghatározása.

A felhőszolgáltatások területén jellemzően három fő szolgáltatási szintet különböztetünk meg. Az első a Saas-féle (Software as a Service) szolgáltatás. Az üzleti ügyfelek számára ez a leggyakrabban használt megoldás. Itt nincs szükség szoftver saját szerveren történő telepítésére, hiszen az alkalmazást közvetlenül és teljeskörűen a szolgáltató rendszeréből érjük el az interneten keresztül. Ennek az előnye, hogy az összes lehetséges technikai problémát a gyártók kezelik, a felhasználó cég IT-csapatának nem kell foglalkoznia a szoftvert kiszolgáló szerverekkel, tárhellyel. Vagyis a vállalkozások így egyszerűsíthetik a karbantartást és a támogatást, ezzel időt és pénzt takarítanak meg – bár a végső felelősség minden esetben az igénybe vevő szervezet oldalán marad. A második modell a PaaS-féle szolgáltatás (Platform as a Service). Ez a felhőplatform-szolgáltatás fejlesztőknek nyújt egy olyan keretrendszert, amelyben testre szabott alkalmazásokat hozhatnak létre. A PaaS népszerű választás azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jelentős pénzügyi befektetések nélkül szeretnének egyedi alkalmazásokat létrehozni. A harmadik, az IaaS-féle modell (Infrastructure as a Service) segítségével teljesen önkiszolgáló rendszerben lehet igénybe venni, illetve monitorozni számítási, hálózati és tárhelykapacitást és egyéb szolgáltatásokat. Ilyenkor a szervezet virtuális infrastruktúrát és kapacitásokat bérel a felhőben, nem pedig saját infrastruktúrát vásárol és tart fenn. Ebben a modellben a szolgáltatás felhasználója felel a technikai paraméterek legtöbbjének biztonságáért. Ez egyaránt előnyös lehet startupoknak és kisvállalatoknak, mert informatikai beruházás nélkül használhatják a szükséges erőforrásokat. Ugyanakkor nagy cégek számára is hasznos, a széles körű kontroll és a használatarányos költségek miatt. 

Ezekből is látható, hogy egymástól jól megkülönböztethető szolgáltatásokról van szó, hiszen nem mindegy, hogy egy cég felhőalapú szerver- és tárhelykapacitást, online elérhető szoftvereket akar igénybe venni, vagy ilyeneket szeretne fejleszteni magának. Vagyis ha felhőtlenül akarjuk kiaknázni vállalkozásunk lehetőségeit, érdemes alapos mérlegelés és szakmai egyeztetés után a felhőtechnológiák valamelyikét választani, mert azok a szervezetek, amelyek ezt teljes mértékben kihasználják, a „felhőbennszülöttek”, több területen élvezhetik a technológiai váltás és az azzal megnyíló szervezeti átalakítások előnyeit is.