Az ukrajnai háború a globális élelmiszerárak robbanásszerű emelkedését váltotta ki. Az Oroszország által elindított invázió előtt Ukrajna a globális búzaexport 10 százalékát fedte le, míg az árpa esetében 13, a napraforgóolajnál több mint 50, a repceolajnál 5, a kukoricánál pedig 15 százalékot tett ki ez a mutató. Ezen termékek exportja azonban most jelentős mértékben akadozik, miután Oroszország blokád alá vette az ukrajnai kikötőket, valamint bombázza a gabonaraktárakat. Áprilisban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe már 30 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest, és 62 százalékkal haladta meg a 2020-as átlagos értéket. Az idei termést fenyegető veszélyek pedig azt jelentik, hogy további áremelkedésekre lehet számítani.
A magasabb élelmiszerárak világszerte érintik a fogyasztókat. A szegény országok azonban különösen sérülékenyek ebből a szempontból. Miután jövedelmük jelentős részét már most is élelmiszerre kell fordítaniuk, egyszerűen nem tudnak versenyezni más országokkal, amikor az árak növekednek. A szegénység növekedése, az éhínségek, valamint a széles körű tiltakozások így elkerülhetetlenné válik.
A 2007-es „tortillaválság” rámutat arra, mi várhat ránk. A bioetanol termelését ösztönző amerikai, illetve más országokban is nyújtott állami támogatások miatt fokozatosan csökkent az élelmiszerként és az állatok takarmányozására felhasználható kukorica mennyisége. Ebből adódóan a kukorica ára kétszeresére nőtt 2005–2006 és 2006–2007 telén, ezért a tortilla 35 százalékkal drágult. 2007 januárjában éhségtüntetések törtek ki Mexikóvárosban, mivel az emberek már nem engedhették meg maguknak, hogy tortillát vásároljanak.
A kukorica árának emelkedését követően a korábban búzatermesztésre használt földeken is elkezdtek kukoricát termeszteni, ami a búza árának megugrását okozta 2008-ban. Emellett amikor az áremelkedésre reagálva a fogyasztók rizsre váltottak, az utóbbi gabona ára is megnőtt.
Súlyosbította a helyzetet, hogy olyan országok, mint Argentína, India, Kazahsztán, Pakisztán, Ukrajna, Oroszország és Vietnám exporttilalmak bevezetésével reagáltak az élelmiszerár-válságra, hogy megvédjék lakosságukat az áremelkedéstől. Ezek az intézkedések azonban csak súlyosbították a globális élelmiszerhiányt, és még gyorsabb ütemű áremelkedést váltottak ki. 2008-ra a búza, a kukorica és a rizs ára a 2006-os szinthez képest a háromszorosára növekedett. Jelenleg ennek a mintának az ismétlődését látjuk: India már betiltja a búzaexportot, és hamarosan más országok is ezt fogják tenni.
Ahogy az élelmiszerárak tovább emelkednek, egyre több országban lesznek zavargások. A tortillaválság során a Mexikóban elindult tüntetések a következő évben számos más fejlődő és feltörekvő gazdaságra is átterjedtek. Harminchét országban törtek ki éhségtüntetések, amelyek közül sok erőszakos volt.
A tovagyűrűző hatások több éven át jelentkeztek. A 2010–11-es Arab Tavasz például a tortillaválság megkésett következményének is tekinthető. Az élelmiszerárak 2009-ben tapasztalt átmeneti csökkenése után az árak a korábbi rekordokat is megdöntve tovább nőttek. Amikor egy tunéziai zöldségárus felgyújtotta magát a korrupció elleni tiltakozásul, tette az egész régióra átterjedő mozgalmat indított el.
A tortillaválságot kiváltó mechanizmusok továbbra is fennállnak. Mindmáig olyan földeket használnak bioüzemanyagok alapanyagának termesztésére, amelyeket egykor élelmiszerek előállítására műveltek meg. Amikor aközött kellett választani, hogy az emberek élelmezésére vagy az autók üzemanyagának előállítására használják-e fel a termést, a politikai döntéshozók és a gazdák gyakran az autók mellett döntöttek. Becslések szerint a világ mezőgazdasági területének 4 százalékát használják fel bioüzemanyagok alapanyagának termesztésére, valamint az Egyesült Államok kukoricatermésének 40 százalékát etanol előállítására.
Most, hogy a nyersolaj ára emelkedik, ez az arány várhatóan még nagyobb lesz, mert a nyersolaj és a bioüzemanyagok közvetlen helyettesítési kapcsolatban állnak attól kezdve, amióta a fosszilis üzemanyagok már nem jelentenek olcsóbb alternatívát.
A háborúval kapcsolatos azonnali áremelkedésen túl (amit a jelentős ukrajnai ellátási hiány okoz) a háború által kiváltott egyéb élelmiszerár-hatások is jelentkeznek. Idén ősszel és télen a kieső termés hatása már nyilvánvalóvá válik a világpiacokon, és a válság egy új kritikus szakaszba lép majd, amelyet kiújuló éhségtüntetések és a globális békét és stabilitást fenyegető fokozott kockázatok fognak kísérni.
Valójában a közelgő humanitárius katasztrófák által fenyegetett életek száma mellett eltörpülhet majd az ukrajnai háború eddigi áldozatainak száma. A nemzetközi közösségnek ezért tűzszünetet és béketárgyalásokat kell sürgetnie. Túl sok minden forog kockán ahhoz, hogy bármelyik fél továbbra is a teljes győzelemre törekedjen a háborúban.
Copyright: Project Syndicate, 2022.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.