Fakultatív minősítésből jól felfogott érdek: üzleti iránytűvé vált az ESG

Az energetikában egyértelműen elmúltak azok az idők, amikor a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok szerinti értékelése és az ezek alapján megszerezhető minősítés kevesek kiváltsága volt – a zöldbajnokoké, azoké a cégeké, amelyeknek erős a környezetvédelmi lelkiismerete. Ez a szabadon választható, „nice-to-have” eszköz napjainkra üzleti szempontból megkerülhetetlen lett: olyan, amelynek a meglétéhez egyre inkább jól felfogott anyagi érdekek is fűzik a cégeket. 

Egy számviteli hasonlattal élve: ehhez hasonló jelenség zajlott le a szemünk előtt a rendszerváltozást követően, amikor a hazai nagyvállalatok kezdtek el nemzetközi számviteli standardokat (IAS, ma pedig IFRS) alkalmazni. Ez előfeltétele volt a nemzetközi szalonképességnek, ennek megfelelően általános gyakorlattá terebélyesedett, elérve a kisebb magyar cégeket is. Hasonló sors vár az ESG-minősítésre is, hiszen ez is egy megbízható jelzés az adott cég transzparenciájára vonatkozóan. Azzal pedig, hogy a minősítés egyre nagyobb befolyással lesz a befektetői megítélésre és a fogyasztói preferenciákra, a jelenség egyre inkább túlmutat az energetikán.

Tőzsdén jegyzett cégként a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a tudatosan követett ESG-irányvonal az eredményességünkhöz is hozzáad. A képlet elég egyszerű: a fenntarthatóságot példaértékű módon követő vállalatokra nagyobb működési hatékonyság és alacsonyabb kockázati kitettség jellemző, ezek megléte pedig önmagában erősíti a hosszú távú nyereségességüket. A kedvező ESG-minősítés vonzereje tagadhatatlan a befektetők és a pénzügyi piacok szemében. Ez pedig – az ESG általános bizalomerősítő és a márkaértéket növelő szerepén túl – egyszerre eredményez jobb hozzáférést a társadalmilag felelős befektetők tőkéjéhez az ezen az úton járó vállalatoknak, valamint kedvezőbb hitelfelvételi kondíciókat a bankoknál. 

Mivel a fejlettebb piacokon a fenntarthatóság terén is jóval előttünk járnak, egy erőteljes ESG-profil komoly lépéselőnyt jelenthet egy magyarországi vállalkozásnak, amikor nyugati célpontokra terjednek ki terjeszkedési szándékai. Ez fokozottan érvényes az energetikában, ami az iparágunk szereplői számára elodázhatatlanná teszi a fenntarthatósággal összefüggő kihívások kezelését. Miközben a késlekedés vagy a felkészületlenség súlyos problémákhoz vezethet, a módszeres és alapos tervezés reziliensebbé teszi az adott céget. Aligha szükséges részletezni, miért kifizetődő az üzleti életben a jobb alkalmazkodóképesség a jelenünket meghatározó, a sokszor hirtelen fellépő és heves változásokhoz.

Így jutunk el az időtállósághoz (future-proof), amely talán a legfontosabb hozadéka a határozott és következetes ESG-szemléletnek. A már említettek mellett folyamatosan szigorodnak a szabályozási keretek, ami szintén célirányos felkészültséget vár el az üzleti döntéshozóktól, miközben kicsit sem mellékes, hogy milyen üzleti előnyei lehetnek a megfelelésnek, és annak sem, hogyan lehet ezeket a leginkább kiaknázni. Végezetül az ESG-szemlélet megkerülhetetlen a tehetséges munkavállalók felkutatásában és megtartásában azzal párhuzamosan, ahogyan az etikus és a fenntarthatósági vállalati célok egyre fontosabbak lesznek a céges kultúrákban. 

Nem kérdés, hogy a körültekintően kialakított és határozottan képviselt ESG-profil nem csupán a szervezet hírnevét és márkaértékét erősíti, hanem hosszú távú fenntarthatóságát és üzleti teljesítményét is kedvezően befolyásolhatja, energetikán innen és túl.